Ha egyik sikeresebb, mint a másik, okozhat törést a kapcsolatukban?

Két érdekes pont van itt. Egyik, hogy ha a kiscsávó elcseszett 5+ évet a bukott jogi diplomára, majd 5+ évet a tanári diplomára, közben x+ évet a kudarc miatti depizésre, akkor ott van kb. 30+ évesen nulla munkaviszonnyal és felnőtt közösségben soha nem volt, plusz életében nem lesz nyugdíja, ha még akkor egyáltalán létezik ez az intézmény. Közben meg a tényleges életében a purdékat terelgeti, hogy ne szarjanak a pad alá, de ne is késeljék meg...

A másik, hogy ha megnézzük a teljes globális nemzetközi politikai palettát, a politikusok 99,999999%-a jogász. Nyilván itt egy speciális személyiségtípusról (ill. személyiségzavarról) van szó, akinek se becsülete, se érzelmei nincsenek. A fazonnak legalább nem volt gyomra elvégezni, míg a kiscsaj örömmel tömheti magába a milliárdokat más emberek élete árán. Kérdés, hogy itt kinek van erkölcsi fölénye...

Ha nekem a jogi pályához bármi közöm lenne, biztos nem reklámoznám, meg nem lennék rá büszke, inkább elvágnám a saját torkom.

Ha a fèrfi nem tudja ezt kezelni, akkor igen, kiválthat negatív reakciókat.

Az a baj, hogy csak megalkudott "jobb híján" a tanári pályával, de nem az volt az álma. Ezen már túl is lehetne lenni, de pont hogy a párjának sikerül, ès abban fog dolgozni, így folyton "az orra alá lesz ez dörgölve". Szóval ez így azèrt nehezítès.