Szakítsak ezért?

Megpróbálom úgy leírni, hogy független legyek érzelmileg a problémától. A párommal 8 éve vagyunk lassan együtt. 25 évesek vagyunk. A gyerek témát ha felhozom, kimenekül belőle, azt mondja hogy még nem szeretne. De azért mondtam neki én már szeretnék beszélni róla, de látom rajta és érzem nála nem kölcsönös ez a szándék.

Második. Nem szeretne házasodni. Lehet a házasság és a papír nem fontos, nekem sem a papír lenne a fontos. Úgy erzem azzal kicsit előre haladna a kapcsolatunk. Ellenérve: szerintem a házasság vallási alapú. Nem szeretnék házasodni.

Ezt a véleményét azért nem értem, mert rákérdeztem arra, hogy tényleg vallási nézet? Mert ha a papír neked nem fontos, akkor az én szemszögem nem kéne neked akadály legyen, hisz így is úgy is együtt lennénk. Erre jött "nekem nem érzem azt, hogy átkéne esnem a ceremónián." Azt érzem ő velem elköteleződni nem szeretne. Hisz ha a papír neki nem lenne fontos, akkor mi az akadálya mégis? Férfiak véleménye és nők véleménye is érdekelne. Hátha kicsit beletudok látni az ő fejébe. A kapcsolatunk elején sokszor kérdezte "hozzám jössz" Most ezt felhoztam neki, azt mondta ő poénból kérdezte ezt annó. Úgy érzem a kapcsolatban nem leszek így boldog. Nem amiatt mert nem akar elvenni. Hanem mert sok olyan téma van, amiben húzunk szét. Különbözőek a véleményeink. Például nem szeretnék pofára esni , hogy majd betöltjük a 30-at és majd akkor sem akar még gyereket. A múltban nem így képzeltem el saját magamat ennyi idősen. Lehet kissé önző vagyok?