Most melyikünkbe van a hiba?

33 éves nő vagyok, van egy párom velem egy idős, 5 éve vagyunk együtt, és egyszerűen nem foglalkozik velem.

Hiába bújok oda hozzá, csak a telefonon játszik, hiába kérem hogy jöjjön oda hozzám vagy adjon puszit, az a válasz majd mindjárt. És sose jön. Magától sose bújna ide, semmi kedves szava hozzám. Elmegy reggel dolgozni, hazajön 6 óra körül. Odafekszek mellé és levegőnek néz.. Van egy 2 éves kislányunk, vele se sokat törődik. Semmi mást nem csinál abszolút azon kívül ha itthon van, csak ilyen tiniknek való játékokon játszik. Minket emberszámba se vesz. Én a lelkem kiteszem neki kezdettől fogva.

Volt már ebből vita, azt mondja nem tud engem elviselni, mert hogy én őt b*sztatom. Ez neki abban merül ki, hogy amiért kérem hogy egy kicsit foglalkozzon velem is.

Amikor anyukám elviszi a gyereket 1-2 napra magukhoz, akkor se csinál mást csak kint ül a konyhába, zenét hallgat játszik a telefonján, meg rajzolgat, meg sörözik.

Most tényleg én vagyok a hibás hogy egy kis törődésre vágyok? Szerinte más kapcsolatba is ez van, ahogy velünk,hogy a felek nem törődnek egymással. Iszonyatosan egy rideg ember. Én meg már lelkileg teljesen kivagyok. Hiába vagyunk egy pár, mintha idegenek lennénk. Kezdek belebetegedni. Mindig mindenért engem hibáztat, holott nem járok a nyakára mindennap hogy de gyere már, csak olykor mondom. Általában én fekszek mellé, de mintha nem is lennék ott. Csak a telefonon a játék. Most valóban én vagyok a hibás? Mit kellene tennem? Volt valaki hasonló helyzetbe?