Hogyan mondjam el neki érthetően?

Rettenetesen zavar a lustasága. Nő létemre kertészkedek, füvet nyírok (akár damilossal is), fát hordok. A családomra azt tudom mondani, hogy dolgosak. Nincsenek magas iskoláik, nincsen különleges állásuk, ennek ellenére sokat dolgoznak és itthon a ház körül is igyekeznek mindent rendben tartani. Párommal össze fogunk költözni, de egyszerűen nem érzem azt, hogy ő is fog csinálni valamit a ház körül. Egyszer már szóvá tettem, hogy segíthetne többet.. Most mosogat és törölget. Nyilván nem erre gondoltam. Amíg az idős édesapám kaszál vagy fát vág, addig ő nyugodt szívvel kávézgat és telefonozik. Hihetetlen mekkora önuralmam tud lenni, hogy ne mondjak neki csúnyát.

Szinte biztos vagyok benne, ha lesz egy kertes házunk (mert ő azt szeretne), akkor mindent én fogok csinálni.

Hogyan kezelnétek vagy mit csinálnátok a helyemben? Igyekszem megbeszélni vele, de neki teljesen más felfogása van ilyen téren, másképp nőttünk fel. A szakítást igyekszem kerülni.