Hogyan lendüljek túl azon, hogy nem bókol a pasim egyáltalán?

Pár hónapja ismerkedünk, érintéssel, nézéssel kifejezi amit érez, de szavakkal egyáltalán nem. Számomra ezt nagyon nehéz megszokni, mert nem nézek ki rosszul és mindig elhalmoznak a férfiak bókokkal. Amúgy minden elég klasszul áll közöttünk, habár még nem vagyunk szerelmesek (mindketten huszonéves házasság és válás után óvatosan bánunk az ilyen dolgokkal...) de én úgy érzem bele tudnék szeretni idővel.

Mi az a gondolat ami segíthetne ezen túljutni? Egyelőre eléggé megvisel a dolog...