Miért nem mernek az emberek váltani ha nem érzik jól magukat?

Lusták, és valamiért többre becsülik, ha egy rossz kapcsolatban néha-néha kedves velük a párjuk, vagy egyszerűen csak nem tapló, mint azt, aki tényleg odaadóan szeretné.

Mert marhára kényelmes nyavíkolni, ahelyett, hogy lépne az ember.

Tökéletes kapcsolat hogy létezik-e, megoszlanak a vélemények, én azt mondom, teljesen tökéletes kapcsolat nincs. Olyan viszont van, ahol a problémákat meg lehet oldani. Akkor jön a gond, amikor ez már nem megy. Akkor általában a csaj mindig hagyja megalázni, kihasználni magát. Miért? Magam sem tudom, elvileg mert fél a magánytól, fél, hogy nem talál jobbat, aki jobban szeretné. De ezt olyan csajoktól is hallottam már, akiket szabályosan kihasznált, néha meg is csalt a pasijuk, az a pasijuk, aki napnál is világosabban csak kényelemből volt mellettük. Kényelmes, hogy van, akit kihasználnak. Na most fél a csaj a magánytól? Miért, egy h*lye g*ciláda mellett jobb? Fél, hogy nem talál olyat, aki jobban szereti? Hát amikor már a pasi mindent megtesz, hogy lerázza a csajt, amikor csak d*gni kell neki a csaj, nem hiszem, hogy nehéz lenne olyan pasit találni, aki jobban szereti.

Én gondolkodtam ezen a kérdésen, bár az engem jobban foglalkoztat, hogy miért mindig azt becsülik meg, akit nem kéne? És akit kéne, azt meg nem?