Érezett már valaki hasonlóan? Mi lett a vége?

Párommal másfél éve vagyunk együtt. Igazából nagy problémák sosem voltak köztünk. Jó vele lenni, hasonlítunk sok mindenben, törődik velem, megért, jószívű.

Ennek ellenére azt érzem, hogy már nem vagyok szerelmes belé. Mintha kihűlt volna. Az utóbbi időben sok közös programot is szerveztünk, pont emiatt. De azokon is sokszor arra gondoltam, hogy igazából mással is lehetne ilyen jó. Minap azt mondta, szeretné ha egy nap én lennék a felesége, csak velem képzeli a jövőt és 2 kisgyerekkel.

Én ezt sem tudom elképzelni.

Szeretem őt mint embert, csodás apa lenne, de teljesen elbizonytalanodtam.

Egyszer voltunk szakítás szélén 2-3 hónapja, akkor is hasonló miatt. De nem tudtam szakítani vele. Nehéz lenne elképzelni nélküle az életem. Neki kb senkije sincs rajtam kívül. Vagyis persze haverok, de ilyen szoros kapocs nincs.

Nagyon félek attól is, ha nem lennénk együtt, ő beleőrülne. :( szórakozni sem akarok.

Össze vagyok zavarodva.

Néha meg azt se tudom, hogy fel akarom-e valóban rázni a kapcsolatot vagy csak sajnálat miatt.

28 évesek vagyunk mind a ketten.

Kérlek titeket, ne ítéljetek el. Tapasztalatokra vagyok kíváncsi.