Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan engeszteljem ki vagy nyugtassam meg a férjemet? Most tudatosodott benne, hogy nem lesz olyan könnyű az életünk mint gondolta és az is bántja, hogy velem veszekedett emiatt.
A dolog onnan indult ki, hogy a gyerekek születése után nem tudtam visszamenni dolgozni (a legkisebb 7 éves, vele vagyok gyes-en). Az utóbbi időben egyre több vitánk volt emiatt és az anyagiak miatt, végül megmondtam neki, hogy szerezzen valakit a gyerekek mellé amíg nem vagyok itthon és örömmel megyek dolgozni.
Ő ezen felbátorodott, kerített egy tündéri nyugdíjas hölgyet, akinek tapasztalata is van hasonló gyerekekkel és még az egyik ismerősénél 4 órás munkát is szerzett nekem. Azt mondta, innentől a pénzügyi dolgokat szeretné ő intézni, mert szerinte úgy jobban kijövünk. Nem mondom, hogy ezzel nem bántott meg, de ráhagytam mindent. A vásárlásokat az első hónapban még én intéztem, utána viszont azt mondta, inkább siessek haza, majd ő lista alapján bevásárol.
Az elején minden jól ment, a gyerekek elfogadták a pótnagyit, én nagyon élveztem megint emberek között lenni és kevésbé volt fárasztó mint az itthoni műszak, úgy tűnt a férjem is boldogabb, nem veszekedtünk. Csak azért éreztem magam rosszul, mert akkor úgy tűnt, hogy tényleg az én hibám volt minden amit a férjem felrótt nekem.
A második hónap után viszont a férjem megint feszültté vált. Nem tudtam kiszedni belőle, hogy mi a baja, végül most kibukott belőle minden. Egyre rosszabbul állunk, a pótnagyi többet kér, mint amit én megkeresek, a havi kiadások is durván elszálltak, már félretenni sem tudunk és a megtakarításunkhoz is hozzá kellett nyúlnia. Arra kért, hogy mondjak fel. Nagyon ki van készülve és most borzasztó kilátástalannak lát mindent.
Hogyan segíthetnék neki?
Én tisztában voltam az árakkal. Biztos voltam benne, hogy nem fogja megérni, de elegem lett a feszültségből, gondoltam próbálja meg ő megoldani, ha mindent jobban tud.
Most jött rá arra is, hogy nem poénból vezetek füzetet a kiadásokra. Ő több mint a dupláját költötte élelmiszerre, mert hiába írtam le, hogy mit honnan, ő csak bement a legközelebbi boltba és megvette ami a kezébe akadt. Elmesélte, hogy a 2. hónapban esett le neki, hogy nem fizette be az 1 hónap csekkjeit sem... Napi fél, elvétve 1 órával számolt a pótnagyinál, ami ugye helyből 2 lett (a haverja szerint csak elhúzom az utazást), ezzel a költség is nőtt, azaz napi 6000 Ft lett. Próbált másikat keresni, de a problémájuk miatt senki nem vállalta őket olcsóbban. Elmesélte, hogy a kosztpénzzel próbálta volna kompenzálni, mert azt hitte, hogy túl sokat költök. Ez sem vált be.
Nagyon sokat kell tanulnia még az biztos. Én is hibás vagyok, mert sok dologtól megkíméltem és ezzel viszont sok dologból kimaradt.
Most eléggé magába roskadt.
Annyira nem állunk rosszul, csak egyszerűen hagyta magát felhergelni ahelyett hogy utánajárt volna a dolgoknak.
Mindenesetre most én is nyűgösebb vagyok, mert sokkal nyugisabbak voltak a dolgozós napjaim és jó volt megint nem csak anyakémt működni.
Itt a tragedia az, hogy egy Magyarorszag nevu europainak nevezett orszagban elsz. Harom autista gyerekkel mashol termeszetes lenne, hogy mint foallasu anya, kapsz annyi tamogatast, hogy ne szorulj munkahely keresesre. Raadasul elkepeszto mennyisegu ado allna rendelkezesre, de az allampolgarokra nem megy.
Sajnos tanacsom nincs, de hogy otthon kellene maradnod, az eleg valoszinu.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!