Lehetséges hogy nem is szeret igazán?

Kerékpárral elestem múlt hét szombaton olyan szerencsétlenül hogy bel-boka törést szenvedtem. Ezenkívül zúzódások vannak a kezemen is bár az nem tört el szerencsére. A lényeg, fekvőgipszet kaptam, a felírt mankót rögtön nem tudtuk kiváltani. Szombat délután és vasárnap nincs nyitva a bolt ahol ki lehet. A lényeg, élettársam Budapesten dolgozik, mi meg egy szabolcsi községben élünk. Ő hétfőn hajnalban utazik fel, péntek este jön haza. Nagyon kértem ne hagyjon ilyen állapotban itthon, kérjen szabadságot a következő hétre. Szüleim már nincsenek, élettársam azt mondta kérjem meg húgomat hogy segítsen. Ő is dolgozik, eljött tegnap ugyan segíteni, de csak a bolt volt leginkább. A napi teendők, ugye a vécén és tisztálkodáson kívül (reggeli, ebéd, vacsora) rendkívül nehéz. Inkább alig eszem hiszen a konyhában egy lábon ugrálva borzasztó. Mostanra húgom kiváltotta a mankót is de így is nehéz. Nagyon haragszom élettársamra amiért ilyen állapotban itt hagyott, ő meg nem érti mi bajom, szerinte úgyis csak fekszem. Ezért minek maradt volna itthon? Ma sokat gondolkoztam, szeret egyáltalán engem ez az ember?