Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A barátnőm a tudtom nélkül hazahozott egy macskát.(?)
A barátnőmmel már 5 éve vagyunk együtt, 2 éve hozzám költözött és eddig minden tökéletes volt. Most viszont kibuktam rá és ő még csak nem is érti, hogy miért. Vagy én lennék a hülye?
Egyik nap arra mentem haza, hogy ott egy macska, azt mondta örökbefogadta. Kérdeztem tőle, hogy egy ilyen dolgot nem kellene megbeszélni előtte?? Egy életről van szó, gondoskodásra van szüksége és hatalmas felelősség. De a barátnőm mondta, hogy ő fog róla gondoskodni, de attól még együtt kell vele élnem. Mellesleg attól még ez egy olyan dolog, amit akkor is meg kell beszélni. Ja, és úgy hozta, hogy tudja, hogy allergiás vagyok a szőrre. De semmi baj, mert majd szedek tablettát. Aha, és ha mondjuk én nem akarok feleslegesen tablettát szedni? Aztán jött azzal, hogy ne korlátozzam, azt csinál, ami akar. Na hát én meg azt érzem, hogy pont leszarja mit gondolok, és az hogy nélkülem dönt, engem hagy ki dolgokból és ezzel ő korlátoz engem. Nagyon felidegesítetten magam ezen a dolgon, szerintem jogosan. De a barátnőm szerint túlreagálom. Kíváncsi lennék, hogy külső szemmel ki mit gondol erről a helyzetről.





Én nagyon macskás vagyok, a barátom nem az, de a mieinket otthon kedveli, elvan velük. Mióta együtt élünk én szeretnék egy cicát, 3 év együttélés után most jutottunk oda, hogy viszünk egy közös kiscicát. Sokat beszélgettünk róla, megvártuk míg otthon a szüleimnél lett macskánk, hogy hogy jön ki velük egyáltalán, közösen választottuk ki (itthon született alomból) és természetesen kompromisszumokra is szükség van (pl az ágyra nem mehet majd fel, stb. ), és végül így, hogy mindent pontosan megbeszéltünk előre, jöhet majd a cica. Ha nem szeretné biztosan nem erőltetném rá, ha allergiás akkor főleg, vagy keresnénk hipoallergén fajtát, de azt, hogy tablettát szedjen miatta, vagy folyton taknyoljon, köhögjön,viszkessen tőle biztosan nem akarnám.
A barátnőd önző, és ha ebben önző valószínűleg másban is az lesz sajnos.















Én gyerekkoromban hordtam haza az állatokat sutyiban a tesómmal együtt.
Mondhatni megértem, mi vezérelte, na de na...
Gondolom megkaptad a válaszaidat, amik megerősítettek az oldaladban.
Te lakásod. Persze közös otthon, de az a közös döntésekről is szól.
Egyébként ja, ne korlátozd, azt csinál amit akar, csak meg kell neki mondani, hogy azt egymagában csinálja, és abban a lakásban amit ő megteremt magának.
Ne alkudj meg. Ha ebben ilyen sunyi, másban is az lesz.
Amúgy szerintem ha ilyen hirtelen hazaállított egy háziállattal, valami űrt akart kitölteni az életében.
Nagyon gáz, légy határozott. Nagyon gyerekesen viselkedik a párod.




















Szerintem sem kellene korlátoznod őt.
Költözhet haza az anyjáékhoz, mehet albérletbe, vagy egy barátnőjéhez.
Macskástól.





Nő vagyok, macskabolond, de nincs macskánk, mert a párom egyelőre nem szeretne. Puhítgatom, nyilván, de amíg nem bólint rá ő is, addig nyilván nem hozok cicát haza.
Ezalól egyetlen kivétel volt, mikor beteg kóbor kiscicát találtam, őt természetesen befogadtam, míg rendbe jött (én álltam az összes költséget), de már közben kerestünk neki gazdát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!