Megromlott a kapcsolatom a barátom anyjával és nővérével is. Nem tudom, hogy történt, de azért kifejtem lenn a lényeget. Mit tanácsoltok?

Szóval 2 eve vagyunk együtt. Mikor összejöttünk, a család kiskedvence voltam. Végre szerelmes a barátom, végre nem otthon ül, az én érdemem hogy kimozdul, stb. Hol van ez már... Eltelt ez a 2 év, és tegnap, mikor átmentünk, azon kaptam magam, hogy nem kedvelnek. És olyan rossz érzés volt. Nem tudom, miért nem vettem észre, hogy menet közben romlik a viszony. Hol van az már tényleg, mikor örültek neki, hogy jelen vagyok a barátom életében... Nem is tudom, de tényleg nem kedvelnek. Nem ellenségeskednek azért nyíltan és durván, de az én érzékeny lelkem attól még érzi. A barátom látta, hogy nem oké, kérdezgette mi van, de mondtam, hogy semmi, csak fáradt vagyok, stb. Hazafelé a kocsiban is kérdezte, hogy volt valami? Mondtam, hogy semmi. Pedig én mindent, de mindent elmondok a barátomnak, be nem áll a szám, ha kettesben vagyunk. És mégis, erről semmit sem mondtam. Minek? A családjáról van szó. Anyjáról, nővéréről. A húga meg az apja normális volt, meg a nővére párja is ugyanúgy. Csak az anyuka meg a nővér. Nem akarok drámát, direkt nem mondtam a barátomnak semmit, hiába mondok el általában mindent, azt is, amit nem kéne.