Voltatok már úgy, hogy az eszetek az ellenkezőjét mondta, mint a szívetek? Melyikre hallgattatok?

Igen, volt ilyen, és a szívemre hallgattam végül. (Nem korkülönbséges dolog). De! Azt hozzá kell tennem, hogy elég sok mindent mérlegeltem, mielőtt azt mondtam volna, hogy kockáztatok, és láttam, hogy van esély a jó kimenetelre (elég sok lehetséges végkimenetelt végigpörgettem fejben). Senki más nem hitte el rajtam kívül, de én bíztam magamban is annyira, meg a srácban is, hogy meg tudjuk oldani. És végül nekem lett igazam, ennél jobb párkapcsolatot nehéz lenne elképzelni.

De a te helyedben én is az eszemre hallgattam volna: 13 év korkülönbség sok (nekem). Igen, meghalhatunk 10 év múlva együtt egy autóbalesetben, mert nem tudhatom, mi történik holnap, de én azzal akarok tervezni, hogy egymás mellett öregszünk meg. Ráadásul úgy, hogy a srác a fiatalabb... Ott a biológia is eléggé közbe szól. Lehet, hogy most 25 éves, és nem akar gyereket, és én sem, ezért tök jó, de ha 10 év múlva mégis meggondolja magát, akkor már 48 leszek... Ha akarnám sem valószínű, hogy meg tudnám adni, ami neki egy baromi nagy törés lenne, és jó eséllyel keresne mást. Ráadásul ez a megcsalósdi is egy elég intő jel. Egyszer elcseszni és tanulni belőle egy dolog, de többször? Nekem nem kéne olyan ember, aki így próbál konfliktusokat megoldani.