Akadályoztak már szülők a kapcsolatotokban?

Igen.

Volt ahol szöknöm kellett meg hazudgálnom, 2 évig jártunk igy titokban, aztán el kellett költöznie szüleihez messze, igy megkérte a kezem a szüleimtől,(voltam 16 ő 18)akkor sem engedtek el, el kellett búcsúznunk egymastol. (Romeo és Julia)

Ez ugy általános ma is hogy titokban találkozhatok csak bárkivel. Ha szexuális életet merek élni, én vagyok a qrva.mindez 25 felett..

De olyan is volt hogy egyik barátom anyja szedett minket szét, mert vele elt a fia hazaadta a pénzt, és nem akarja hogy a fiának komoly bnője, ne adj isten családja legyen és othagyja őt. A fia meg bólogat neki mint a birka. 28 éves a srác..

Gyakorlatilag szinte mindig és nálam nemcsak a párkapcsolataimat,hanem a barátaimmal is el akartak szakítani.

Mindenkin uralkodni vágyó Oroszlán-Skorpió páros,bár tudom,hogy ezért le leszek pontozva,hogy ezt beírtam.Borzalom volt.

Végleges szakítás lett a szülőkkel,nem is hívom őket szülőknek.

Bonyolúlt történet,de exem amikor született anyukája 45 apukája 50 volt. Ő becsúszott gyerek, apa anya ivott és apa ....volna anya meg hagyta magát. Ezen okból sosem szerették. Ő 17 évesen szűlt egy 17éves 3/4részben roma pasinak.

Exemet elvette a pasi....de 3 hónapig bírták a családosdit. Eltelt 4 év jöttem én. Jó volt a kapcsolatunk, de az exem anyja titkon a gyerek apját várta vissza exemhez.

Nem mondanám akadályozásnak, hiszen felnőtt ember voltam, nem szólhattak bele. Azonban néha-néha eleresztettek pár megjegyzést nekem (neki sosem mondták a szemébe, hogy bajuk van vele), illetve látszott rajtuk, hogy nem kedvelik.

Mivel nekem ez feltűnt, rengeteget viaskodtam a családommal, főleg anyukámmal, aki a találkozásokba nem szólt bele, viszont azt már nem engedte meg, hogy hozzánk költözzön a srác. Szakítás után kiderült, hogy a családtagjaim egymás csitítgatták, hogy egyikük se szóljon bele a kapcsolatomba.

Sajnos az én esetemben kiderült, hogy teljesen igazuk volt. A kapcsolatunk sokáig stagnált, az ex nem építgette a közös jövőnket (ezért sokszor úgy éreztem, hogy egyedül vagyok a kapcsolatban) és a végére már kibírhatatlanul sokat parancsolgatott, követelőzött. Sokáig elvakított a rózsaszín köd, aztán 2-2,5 év rájöttem dolgokra, de beszélgettünk, és az ex együttműködődő volt, ígérte, hogy ez változni fog, és elmondta, hogy sok rossz körülmény összejött az elmúlt években, de most már összeszedi magát. Változott, de sajnos nem a jó, hanem a még rosszabb irányba, és ekkor már én sem tudtam neki többet hinni.

Az exem apja, nem kedvelt meg, mert félénk, visszahúzódó természetem van és az ő piszkálódó, időnként bunkó stílusával abszolút nem tudtam mit kezdeni. Udvarias voltam, de még azt se tudtam miről társalogjunk, mert nem megy sehova csak ha a fia elrángatja és barátai sincsenek, semmi érdeklődési köre (maximum a másik élete), nem is beszédes típus. Elkezdte fúrni a kapcsolatunkat, a házukból is elküldött (miután a fia hívására mentem), nem mehettem a barátomhoz. Az exem pedig nem állt ki mellettem, hanem végül minden feszültséget rám hárított. Egyre szemetebb lett velem, felvette az apja stílusát, különösen az után viselkedett bántón amikor az apjával töltött el szabadidőt.

Nagyon szerettem az exemet, így egy ideig tűrtem, de aztán betelt a pohár, fájt, de kiléptem és meghagytam őket egymásnak.