Elmondanátok a párotoknak,hogy szociális fóbiával küzdötök?

Az is lehet, hogy máshogy találod neki. Nem kell feltétlenül ilyen nagy bejelentésként gondolni rá, mintha valami súlyos betegséget közölnél. Inkább kezd azzal, hogy elmindod, hogy mi okoz neked rossz érzést, és hogy hogyan éled meg a különböző szituációkat.

Ilyesmi dolgokkal szinte mindenki küzd valamilyen szinten, amiatt meg, hogy mit érzel senki nem hatagudhat rád.

Mivel teljesen normális, hétköznapi helyzetekben szorongó, olykor rettegek és ezért nehezemre esik őket megoldani, gyakorlatilag nem kellett közölnöm, feltűnt neki. Évekig úgy, volt vele, hogy majd "kinövöm", most már talán kezdi megérteni mit is jelent nekem egy sima banki ügyintézés, vagy egy egyeztetés valamelyik munkással, ha szerelni kell a lakásban. De szerintem még mindig nem látja át igazán.

Mivel ez benne van a csomagban, mint grátisz, nem árt finoman felkészíteni a másikat, de úgyis hamar rá fog jönni, ha komolyabban gondot okoz. Ha meg nem okoz akkora gondot, hogy feltűnjön neki, kár riogatni. Te tudod mennyire komoly a gondod.

Én télen nem tudok társaságba menni egyszerűen. De család, se barátok. Én amolyan "téli álmot alvó medve" vagyok. Persze karácsony meg szilveszter oké, meg meg szoktam látogatni a szüleimet, de korán sem annyiszor mint a melegebb évszakokban.

Küzdöttem vele, mert találkozni KELL másokkal, de sokkal rosszabb volt hogy igent mondtam, aztán mégsem mentem el és lemondtam az utolsó pillanatban, mert éreztem hogy baromi nyomott leszek.

Párom nem örült neki, de neki nagyon nagy családja van, és nekem az ilyenkor sok.

Viszont mivel nyáron jöttünk össze, tapasztalta hogy akkor meg nyitott vagyok. Volt kedvem jönni menni, vagy két hetet töltöttem kezdésnek a családjával és nagyon jól kijöttünk.

A tél az nekem ilyen. Jobb tisztázni, mert akkor van ideje és tere feldolgozni, hogy elfogadja.

Van ilyen, nyugodtan vállald fel, meglepően könnyen el tudják fogadni az emberek. Na meg, van más választásuk?