Miért ennyire magától értetődő a barátnőmnek hogy mindig mindent én fizessek?

Nőként elképedve olvasok 1-2 kommentet. Remélem azok a nők akiknek egyértelmű, hogy a pasi fizet mindent, otthon csak ők végzik a házimunkát és nem várják el a segítséget.

Az egyenlőség mindkét fél számára kéne hogy működjön. Ha azért harcolunk(teszem hozzá jogosan), hogy a férfiak is vegyék ki a részüket az otthoni teendőkben, akkor nekünk nőknek is ki kell vennünk a részünk a "férfi" munkában(szerintem nincsenek ilyenek, hogy női vagy férfi munka/szerep stb) , azaz a pénz keresésben, amit a közösbe adunk nem csak magunkra költjük.

21 Nyilván aki elvárja, az egyedül csinálja a házimunkát. Sajnos sok nő is van, aki egyedül csinál mindent, mégis felezget a pasival, na ez az, ami igazságtalan.

Egyébként nem kell semmin felháborodni. Minden háznál más a szokás. Ez talán engedtessen meg mindenkinek, hogy belátása szerint szervezze a kapcsolatát, természetesen ha ez mindkét félnek kölcsönösen megfelel.

21

Nőként teljesen egyetértek, nem is tudom, mekkora fizetés kell ahhoz, hogy mindent a férfi álljon, sok háztartásban eleve ketten ha érnek egy felet, ami az anyagiakat meg a megélhetést illeti. Nyilván eleve teljesen másik helyzet, ha együttélés van, meg ha nem, ez számomra nem is derül ki a kérdésből. De ott van a dolgok másik vége, ami viszont tényleg zavaró, mikor forintra pontosan elszámoltat ott a randi helyszínen a férfi, hát az valami borzalom. Nálunk mikor nem éltünk együtt, az volt az íratlan szabály, hogy az fizet, aki kitalálta a programot, vagyis aki meghívja a másikat. Most meg akinek kéznél van a tárcája :D. A lánnyal meg kell valahogy értetni, hogy legyen nálatok is valahogy így, hogy nem filléreskedni akarsz, de nem oké hogy mindent te állsz. Persze aki iszonyat jól keres a lányhoz képest, az fizethet mindent, ha neki nem megterhelő, lehet az exekkel is így volt, én az addig nyújtózkodj amíg a takaród ér elv híve vagyok. Nem kell eljátszani a Keresztapát olyannak, aki épphogy kenyérre valót keres, de a fordítottja is szörnyű, mikor a srácnak van sok pénze, igénye drága programra, de elvárja a kevésbé tehetős lánytól, (akit amúgy ő hívott el), hogy fizessen. Erre is igaz a meghívó fél fizet-szabály, akkor nincs kellemetlenség. Amúgy az az ideális eset, hogy hasonló helyzetből indultok, és együtt építkeztek felfele, de ebben a nőnek is ki kel vennie a részét. Ahogy a férfinek is a házimunkából.

23

Persze, véleménye mindenkinek lehet. De azért általában a nők sokkal inkább tudják "mi a dolguk", mint a férfiak.

Kevesebb nő háborog azon, hogy az "ő dolga" a háztartás, mint ahány férfi, ha neki kell fizetni. Holott rengeteg férfi nem végez házimunkát, aki elvárja a pénzt is a nőtől. Voltak is már itt szó szerint ilyen kérdések férfiaktól, hogy miért baj az, ha nincs egy fillérje sem, attól még ő elvárja a nőtől, hogy kiszolgálja. :D

Nekem ehhez kapcsolódóan két saját sztorim van:

1. volt egy férfi az életemben, nagyon sok pénze volt, én egyetemista voltam és egy kávézóban dolgoztam. Ott ismerkedtünk meg. Nagy szerelem lett, én diákszállón laktam, kb. fél év után mondta, hogy költözzek hozzá. Így is lett, ott volt a rengeteg pénze, nekem meg a kis diákmunkás pénzem, természetesen felhoztam a témát, hogy akkor hogyan járuljak hozzá a háztartáshoz, és mondta, hogy ne nevettessem, hogy a kis diákmunkás pénzemet neki akarom adni rezsire meg kenyérre. Mondta, hogy azt költsem magamra.

Volt neki takarítója is, mondtam, hogy akkor küldje el, takarítok én, erre azt mondta, hogy nem azért kérte, hogy költözzek hozzá, hogy most már én legyek a takarítója. Ettől függetlenül azért két alkalom között én ki szoktam takarítani, meg főztem neki, kedveskedtem neki. Nagyon rendes férfi volt, sajnos nem passzoltunk, szakítottam, de normálisan váltunk el.

2. Ezután összejöttem egy átlagosabb jövedelmű férfival, mikor összeköltöztünk, ő ki is mutatta a foga fehérjét. Természetesen mindent felezni kellett, rezsi, számlák, lakbér stb. Én egy idő után már többet kerestem, mint ő, akkor jött, hogy én vegyek ezt meg azt a háztartásba, mert nekem úgyis több van. Emellett a házimunka kb. 85%-át én csináltam. Mindig volt valami kifogása, hogy most miért nem ér rá. Leggyakrabban fáradt volt, most pihenni szeretne, csináljam meg én, ha annyira zavar. Ha jöttek hozzánk vendégek, mindig én készültem, én főztem, én vásároltam be, én szolgáltam ki őket, de még akkor is, ha a saját családja jött. Szóval mindent be kellett felezni, elvárta volna, hogy pluszba vegyek még dolgokat és a házimunkát is nagyrészt én csináltam.

Egyszer rohadtul összevesztünk, fejéhez vágtam mindent, erre legolddiggerezett. Szakítottam vele. Soha többé ilyet!

Most egyedül vagyok épp, de gondoltam leírom, hogy tapasztalatom szerint a felezgetés nem feltétlenül igazságos. Nyilván nem ismerem az anyagi helyzeteteket, de ez a fifty-fifty sokszor nagy hátrányba taszítja a nőket. Pl. ha lesz gyereketek, akkor is felezgetni akarsz majd?

26, ugyanezt láttam otthon, anyám-apám teljes állásban dolgozott, de otthon anyám folytatta a munkát, apám meg kiélvezte a szerinte jól megérdemelt pihenését. Anyám vitte egyedül az egész háztartást, főzött, takarított, bevásárolt, tanult velünk, foglalkozott velünk, apám meg pöffeszkedett.

Okos az a nő, aki nem hagyja magát kihasználni. Sajnos a férfiak el lettek kapatva, már nem kell egyedül fenntartaniuk az egész családot, mivel a nő is ugyanúgy dolgozik, de emellett elfelejtik, hogy akkor a háztartás is közös, nemcsak a pénzkeresés terhe. Ostoba az, aki belemegy az 50-50-be és mellette otthon egy fikarnyival is többet csinál, márpedig sajnos ez annyira általános lett.

28, a jövedelemarányos hozzájárulással nem lett volna baj, eleinte a 2. sztoriban említett úriember keresett többet, amikor még egyetemre jártam. Nem is kicsivel többet, természetesen, ez szóba sem jött, felezni kellett akkor is, ezért, amikor már én kerestem többet sem ajánlottam fel, hogy akkor én arányosan többet fizetek.

Ja, azt nem is írtam, de előttem már volt Netflixe, mivel én is néztem vele rajta a filmeket, még annak is elkérte a felét. :D

Igen, learanyásózott, pedig én tettem többet abba a kapcsolatba minden téren, és ő sorolta, miket vegyek, szóval akár tükörbe is nézhetett volna.

Az első esetben meg nem voltam kiszolgáltatva, minden jövedelmemet megtarthattam, el is tettem, egy részét be is fektettem. Hidd el, az a férfi akkor sem lett volna szarrágó, ha kevesebbet keresett volna. Segített nekem utána lakást keresni, elvinni a cuccaimat, nagyon rendes volt!

Abban nagyon igazad van, hogy a csórók, meg az átlagjóskák szoktak golddiggerezni, pedig őket aztán nem fenyegeti az a veszély, hogy csak a pénzük miatt mennek rájuk a nők. :D