Mennyit viselnétek el a férjeteknek?

Elhiszem, hogy szereted, de azt nem tudom, hogy mit lehet rajta szeretni.

Legyél szabad és független és ne akarj megmenteni senkit magadon kívül.

Ennek az embernek semmivel sem "tartozol".

Hajrá! Szerezd vissza az önbecsülésed.

Édesf*szom. Miért nem egyértelmű, hogy ott kell hagyni a fenébe? Az ilyenek nem fognak megváltozni sosem, mégis mire vársz? Nem te fogod "megmenteni" és nem is szorul rá erre, neki jó így.

Nem értem hogy vakíthat el annyira valakit a szerelem, hogy egy ennyire nyiltan abnormális palival összejöjjön? Mit gondolsz, mire lesz elég a "szeretke"? Előbb utóbb nem csak verbálisan, de fizikailag is agresszív lesz. A kutyával már most is az, téged eltaszít magától, mindenkivel összeveszik, mindenbe beleköt, utál mindenkit, a szüleidet le se tojja, sőt bunkó velük, te meg vernyogsz, hogy de hát szereted, mikor már rég szakítabni kellett volna vele.

Hajlamod van az önsorsrontásra, vagy mia a bűbánatéert vagy együtt egy ilyen toxikus emberrel? Sosem leszel boldog mellette, sőt jobbat mondok, teljesen tönkretesz idővel fizikai, lelki roncs leszel.

Válj el.

Vagy ha menthetetlenül ostopba vagy, szülj még neki pár gyereket, hadd szenvedjenek ők is, attól majd biztosan jobb lesz minden...

Hát akkor viszont nárcisztikus, az elején tényleg adják a lelkitárs érzést, csak utána bújik ki a szög a zsákból.

Arra meg már nem is mondok semmit, hogy hogy bánik a kutyával... Tudod van egy ilyen mondás is, már nem emlékszem rá pontosan, de úgy ismered meg az embert valójában, hogy hogyan bánik egy védtelen állattal. Biztosan van benne némi pszichopátia is, csak ugye kellett a házasság, hogy kifelé 'normálisnak' tűnjön.

Mi az akadálya, hogy beadd a válást még holnap?

Ja, a ragaszkodás meg a kapcsolatfüggőség. Mondhatod, hogy nem, de így van, akinek kicsit is nyitva a szeme, az már rég rájön, hogy egy bnkóval van együtt és ott is hagyja, amint lehet.