Ez minden lánynál így van? Miért van ez?

Nem gondoltam volna h magamra ismerek egyszer egy kérdésben, pláne így...

Tudod jól h nem felejtelek el olyan könnyen,mint ahogy itt leírtad. Akár hiszed akár nem nagyon fáj nekem is, de tiszta lappal akarok indulni,majd egyszer sok idő múlva(talán évek múlva) olyan vkivel aki nem tud emlékeztetni sem rád sem a volt barátomra.

Két embert szeretni nem lehet és mivel játszani nem akarok veletek én inkább egyiktekkel sem leszek együtt. Nem várom h megérts, sőt még jobb lenne ha haragudnál rám, akkor talán legalább neked nem fájna annyira.

Sajnálom, nem szerettelek volna összetörni.

Együtt álmodtunk, de én felébredtem, ennyi történt, el fogsz felejteni.

Talán ha nincs annyi hasonlóság bennetek nem is bízok meg benned annyira már az elején és soha nem kerülünk ilyen közel egymáshoz. Most ugyanezek a hasonlóságok zavartak be.Ha tudom h ez lesz, el sem kezdem, de szép emlékek maradtak és remélem boldog leszel ezután is, nélkülem.Minden álmomnak vége lesz egyszer, hisz mindig jön a reggel, de nemsokára újra álmodunk majd , csak vki mással. Talán igaza volt a volt bnődnek amikor rólam írt...

Ha el akarlak felejteni ahhoz kell h ne beszéljünk, ezért nem fogom felvenni akárhányszor hívsz is.Elmondanám ezerszer h sajnálom, de nincs értelme, úgyis tudod.

Annyi mindent mondhatnék még, egész éjszaka ezen rágódtam, de jobb lesz mindkettőnknek ha inkább hallgatunk és felejtünk.

Nem véletlen az sem h nem msn-en írom ezt le, ott válaszolnál, ami mégjobban fájna.

De ahogy ott kiírtad az alapján akkor sosem voltam a tied ,hiába éreztem úgy.

Kérlek öld a bánatod a zenébe és keress egy lányt aki feledtetni tud engem, akivel boldog lehetsz.

És bocsi h ilyen sokat írtam és névtelenül, de te tudod h ki vagyok, másra pedig nem is éppen tartozik.