Becsapott a párom, most pedig az apai kötelezettségére hivatkozik. Szakításon gondolkodom. Szerintetek jogosan akadtam ki?

Nő vagyok két három éven aluli gyerekkel és most váltam. A volt férjemnek még nincs párja. A volt férjem rendszeresen átjár hozzánk ezt-azt megcsinálni. Én azt hiszem tudom mi a helyzet veletek.

1. Mindegy, hogy miért történik egy válás, ha gyerek is van, akkor elkerülhetetlen, hogy mindkét félnek vaskos bűntudata és lelkiismeretfurdalása legyen.

2. Egy férfinak nagyobb trauma a válás, mert ha gyerek is van, akkor ő több embert is elveszít.

3. A bűntudata is nagyobb egy férfinak, mert a volt feleségre anyagilag, fizikailag és mentálisan is sokkal több meló hárul.

A történetedről mindjárt az én volt férjem jutott az eszembe. Azzal, hogy megcsinálja nálam, amit tud, azzal megkímél a szakember kereséstől, a szervezéstől és hogy egy csomót kelljen perkálnom, és így a gyerekre is több jut. Soha nem én kérem, mindig ő ajánlja fel. Természetesen az anyagot én veszem. Pontosan tudom, hogy ezzel ő a bűntudatán akar segíteni, mert én itt vagyok éjjel-nappal két gyerekkel, ő meg szabad. Szerintem a te párodat is ez motiválja. Valószínűleg ő egy olyan férfi, aki tevékenyen részt vett a családja életében, nem csak a gép előtt ült és játszott. Felelősséget érez irántuk. Nemcsak a gyereke érdeklő, hanem az is, hogy a gyereke anyja hogy boldogul. És azt kell, hogy mondjam ez kéne legyen a normális. El kell fogadnod, hogy mindig a gyereke lesz az első, és ha gyerekes pasival kezdesz, akkor az is benne van a pakliban, hogy nem egy érzéketlen agyhalott, és érdekli, hogy a gyereke anyja hogy boldogul azzal a felelősséggel, amivel - tök mindegy kinek a hibájából - egyedül maradt. Szerintem normális, ésszel gondolkodó nő ilyesmi férfit akar a gyereke apjának. Csak mivel nincs gyereked, nem voltál ilyen helyzetben úgysem érted meg, nem is értheted. Egy rendes emberrel vagy együtt, akinek annyi a bűne, hogy nem utálja a volt feleségét, hanem segíti amiben tudja.

Ha a volt férjem jön hozzám bármit csinálni az a mi dolgunk. Hogy erről ő majd mit mond otthon az az ő dolga. Én ebbe nem fogok beleszólni, nem az én dolgom.

Tudod, ha hazudnak valakinek az sem véletlenül van ám. Lehet a másikra kenni, de ennek te vagy az oka. Valószínűleg nem lehet veled őszinte. Az meg a te szegénységi bizonyítványod, hogy még azt sem lehet neked elmondani, hogy segíteni akar valakin, mert csak ennyi empátia szorult beléd.