Őszintén! Kamu vagy igaz lehet amit mond?

Sziasztok!

A barátommal egy elég kényes téma kapcsán van köztünk feszültség rendszeresen.

A probléma: nem akarok gyereket, ő azt mondja neki mindegy vagy azt hogy ő sem akar de messziről lerí az érvei alapján, hogy csak ürügyeket sorol fel. Pl: fél hogy összetöri mert olyan picike. Hát ettől szerintem minden új szülő fél eleinte de ez nem hinném, hogy ez bárkit komolyan visszatartana.

Sok éve együtt vagyunk már, szóval egyre többen szegezik nekünk a kérdést hogy mikor jön már a gyerek és miért nem vállaltunk már családot. Ő mindig azt mondja ezeknek az embereknek, hogy még ráérünk, vagy hogy még korai, még élni akarunk, vagy hogy majd később, még hogy nemrég fejeztem be az egyetemet még dolgozni akarok stb. Mindig összeveszünk mert nem értem miért kell hazudni én nem akarok és kész. Elfogadom hogy ha azt mondaná hogy soha, akkor például egy családi ebédnél elég nagy hiszti lenne, nem is ezt várom el tőle. De soha nem semleges választ ad, hanem arra utal hogy később lesz csak most nem. Én ennél kevésbé vagyok kedves , megmondom szívesen hogy soha vagy mi nem gondolkodunk ebben, de van egy olyan érzésem csak én nem gondolkodom ebben. A válaszai alapján szerintem abban reménykedik, hogy meg fogom gondolni magam, de nem fogom és ezt mondtam is neki.

Szerintetek csak ámítja magát és kivár hogy meggondolom magam vagy én gondolok bele sokat a válaszaiba.?