Miért az erkölcstelen, családromboló, semmirekellő riherongy nőknek van arany élete?

16:39-esnek írom.

Lehet, hogy neked nem jár lemondásokkal mert megtudjátok szervezni, vagy mert nem problémásak a gyerekeid-értem azt, hogy alszanak, rendesen, szófogadóak és van nagyszülő meg barát aki levállalja.Nemek nem élnek a szüleim, anyósom másik városban lakik és a kicsi annyira anyás, hogy nem maradna barátoknál.

Nekem igenis lemondás, hogy ha fáradt vagyok nem alhatok, vagy nem nézhetek végig egy filmet,

vagy nem akkor szexelünk amikor kívánjuk egymást, hanemakkor amikor lehet és sorolhatnám, de mindez megéri .

viszont mégiscsak lemondás.A pénzt már nem ruhákra kozmetikára költi az ember, hanem a gyerekekre-nekünk nincs sok:-((((

Utolsó:

Szerintem is rossz ez az előítélet az anyukák felé, de szerintem rásegít, hogy az utcán én is rengeteg elhanyagolt, nőietlen anyát látok, akik ráadásul fiatalok is. Illetve sok olyan kapcsolatot ismerek, ahol ugyanez volt a probléma, hogy a feleség valamiért nem volt már elég nőies, nem figyelt magára stb. és bejött egy harmadik. És általában ezek a nők szoktak értetlenkedni a megcsaláson. Ennél a kérdésnél is erről volt szó, és ezért írtam, hogy a főzés, mosás, gyereknevelés stb. ellenére miért csinálnak ilyet egyes férfiak.

Kérdező!

A válasz erre az, hogy egyes férfiaknak megér annyit egy fiatal, szép nő teste, hogy eltartják és ott hagyják értük a családjukat. Te nyilván nem vagy túl vonzó, ezért nem vagy kívánatos pár egyes férfiak számára.

A kérdésedből látszik, hogy te is azt az életed akarod élni mint ők, szeretnél te is kitartott lenni, kocsit kapni meg házat, ezért annyit tehetsz, hogy válj a kitartott nőkhöz hasonlóvá. Add el magad, legyél olyan szexi és szép, hogy egy gazdag pasi kitartson téged. Ennyi.

Nem támadni akarok, talán inkább védekezem, hogy sok lepusztult tinit is lát az ember.Elhízottat, stb.

Az meg hogy az ember nem nem szedálja le a gyerekét, csak azért, hogy manikűrözzön, meg kozmetikába menjen, meg minden, az természetes.Nem???,

Most gondolj bele.Felkelsz, a gyerek ébreszt.Éhes, pisilnia kell, szeretetre vágyi, kis ölelés, stb-Ellököd magadtól, hogy belődd a hajad, kiválaszd a ruhád és órákig sminkelj?nem!Neormális férfi pedig tudja ezt.Normális férfi átlát a szitán és nem dől be a máznak.AKI JÓ nő az jó nő, aki közepes vagy csúnya az akkor is az marad, ha ráken magára mindent amit csak lehet, legfeljebb feltűnő sé egyszeri alkalomra elegendő, vagy futó kalandra.Na ezek a nők és férfiak szoktak összejönni úgy mint azt a kérdező írta.fizikai lehetetlenség összehozni segítség nélkül, hogy az első a külsőd legyen és nem a család.kisgyerek mellet legalábbis.na és a játszótérre én se szexis ruhákat veszek fel, hanem inkáb szolídabbat.Másztál te már miniben mászókaára a gyerek után, nehogy leessen?:-)))

Én nem a tinik kontra családos anyák igénytelenségét akartam elindítani, vagy hogy legyen minden nő 24 órában szexistennő, hanem hogy sok feleség értetlenkedik, amikor a férje megcsalja.

Én erre mondtam, hogy sok esetet ismerek, amikor a nő elfelejt nő lenni, nagyon elhízik, igénytelen, olyan mint egy háztartási gép, elfeledi az érzékiségét, kezd sárkánnyá válni stb. és általában ezek szoktak értetlenkedni. Én ennyit állítottam.

Másrészt nekem nem az órákig sminkelés, manikűrözés, hajbizergálás és ribis öltözet jelenti a nőiességet, és ezeket soha nem is csináltam. Ráadásul ezek az eltúlzott piperkőcségek nem is érdeklik a férfiakat, csak a nők hiszik, hogy ettől vonzóbbak, de a férfi észre se veszi ezeket.

Nekem annyit jelent a magamra figyelés, hogy figyelek az alakomra (torna, amikor tehetem), kihúzom a szemem, spirál, egy kis ajakfény, szépen tartom a hajam, és felöltözöm szép nőies ruhába. Kábé tíz perc, és normális esetben az apa is foglalkozik a gyerekekkel, így a nőnek talán lehet naponta pár perce ezekre a teendőkre. Nekem fontos, hogy a férjemnek vonzó legyek.

Igazad van, nem is akarok én vitatkozni, csupán próbálom megérteni azokat a nőket, akik a férjük mellett elhíznak és elfelejtenek nőiesnek lenni.Próbálok a dolgok mögé nézni, nem ilyen vagyok ezért próbálom megérteni miért lehet.

Talán évek alatt az a napi pár perc em elegendő?Mert ha valaki karban van tartva, elég a napi pár perc, viszont szülés után, sok kialvatlan éjszaka után már nagyobb befektetés lenne nőiesnek látszani még ha belöl az is az illető.

Mert akinek rendezett a haja, ápolt a bőre, keze lába, stb, annak elég az öt perc.Aki szült,sok éjszakát nem aludt ki és hetek, hónapok óta mindig csak öt perce van naponta magára az szerintem kevés.Te benyúlsz a szekrénybe, ahol rendben találod a ruháidat, benyúlsz és kiveszel egyet, tudod melyik áll jól, nem változott az alakod.namost egy szült nőnek megnő a melle, nagyobb a hasa és a gyerekek rendszeresen lepacázzák az embert.fogy a ruha, esetleg kicsi, nő a mosnivaló halom, örülsz hogy egyáltalán ruha van rajtad.volt olyan nálunk, hogy a kicsi elaludt az ágyamon, nem akartam átpakolni és a szekrényemhez nem fértem hozzá, nem akartam zörögni, nehogy felébredjen így kénytelen voltam az előző napi ruhámban, bugyi nélkül elmenni a boltba, hogy mire felébred legyen kaja.Meg ne kelljen öltöztetni stb, hogy együtt menjünk a boltba, mert így egyszerűbb gyerek nélkül bevásárolni.Szóval bugyi nélkül:-))Ez lehetne sexis nálam mégis az igénytelenséget jelentette és a férjem is haragudott érte.:-)))

Stb, stb.És általánosságban a férfiak nem foglalkokznak többet a picivel, mint amennyi nekik épp jól esik.Hidd el ez az átlag.Ebben is elkényelmesednek.Na meg egy idő után a pici nagyon anyás lesz, mert azt szokta meg, hogy mindig anya csinál vele kapcsolatosan mindent.Aztán apa csodálkozik, hogy miért nem fogadja el az ő társaságát, max egy kis játékra.na és ha kiviszi egy évben párszor a játszóra, akkor sem magaddal törődsz, hanem az elmaradt házimunkát próbálod behozni, hogy lehessen már lépni a játékoktól.Majd megtapasztalod milyen mennyiségű játék és összevisszaságot tudnak kialakítani a kicsik seperc alattn, nemhogy hetek alatt.Nem bántásból írom ezeket, de egy-két kivételtől eltekintve a kisgyerekes anyáknak átlag férjjel nagyon nehéz a dolguk, kivéve ha a nagymama nem áll a dolgok mögött.Ő sokat segíthet, de nem mindenkinek adatik meg.

Szóval a gyerekes, férjes anyukáknak nehéz a dolga abban, hogy figyeljenek a nőiességükre, és nem csupán ők a hibásak ebben.És miért sárkányok?Amiért a férfiak is azzá válnak.Nem tudom miért.Talán elegük van ebből az életből, nem így képzelték.Talán nem szeretnek tükörbe nézni, de tudják reménytelen a helyzet.fogyókúrázni úgy, hogy a család többi tagjának finom ételeket kell készíteni és etetni őket, nagyon nehéz.Tornázni úgy, hogy 3 gyerek ugrál körülötted, nagyon nehéz.Nekem sem volt más választásom, csak az hogy egyáltalán nem eszem.Meg hogy mikor elalszik mindenki 11 óra körül, akkor elmegyek futni.Éjfélre ágyba kerültem és éjszaka többször kelhettem a kicsihez.Olyan árkok voltak a szemem alatt, amin egy szemránckrém sem segít.A kialvatlanság pedig öregít, rosszkedvűvé tesz, talán még sárkánnyá is:-)))

Én is próbáltam megfejteni, hogy mi okozza azt, hogy végülis örömtelen lesz egy család a baba után, a férfi nem férfi és a nő nem nő többé (ami végül megcsalást eredményez). Sokszor előfordul, hogy előre nem görgették le magukban a gyerekkel járó felelősséget, életmódváltást, és nekik még rengeteg lemondásnak számít az, ami egy érettebb babára vágyó párnál már nem annyira az. Illetve, ami szintén előfordul, az a teljesen elhibázott férj- és apaválasztás. Egy olyan helyzetben, amikor az anya teljesen sérülékeny és ott van egy kisbabával, és hirtelen oda van kötve hozzá és beszűkül az addigi élete, 95%-ban attól függ a megélése, hogy a mellette levő férfi mennyi szeretettel, megértéssel képes résztvenni a dolgokban. Na hát ez sokszor teljesen hiányzik, és akkor a nő is érzelmileg elhidegül a férjtől, ezért nem érdekli, hogy elhízott, már nem vonzó, a szexet se kívánja, ekkorra az identitását csak az anyaság teszi ki, és szül még x gyereket, persze ugyanannak a férfinek. Csak a bibi itt az, hogy a nő választotta a férfit, aki apának egyáltalán nem való.

Ezért is írtam még egy régebbi kommentben, hogy a férjem mennyit segít. Nálam is volt, hogy szülés után, vagy csak a sok gyerekzajtól, kupitól, fáradtságtól kiborulok, és züllött fejjel, bőgve megyek a férjemhez, hogy ma nem tudok vacsit csinálni, majd egy mackónadrágban bedöglök a tévé elé miközben tolom a jégkrémet az arcomba. Ilyenkor a férjem készségesen átvállalja a teendőket. Mondjuk amit írtál, hogy a gyerek csak az egyik szülőhöz kötődik, attól én is mindig féltem, amikor párokat néztem, és nagyon szomorú volt az egész, hogy két ember vállal gyereket, erre az apja a gyereknek majdhogynem idegen... szóval az anya legfontosabb érzelmi élményében nem vesz részt a saját párja... Nálunk az van, hogy a férjem az aki folyton bohóckodik, játszik a gyerekekkel, ezért imádnak vele lenni, én pedig az vagyok, akihez bújásért, szeretgetésért, kényeztetésért jönnek.

A nőiesség hiányánál nem is közvetlenül szülés utánra gondoltam, az persze egy teljesen külön lelki, testi állapot, az embernek eszébe se jut, hogy van kinézete, én is szedtem fel elég rendesen, a férjem bő pólóit hordtam, kinyúlt mackónadrágokat stb. Csak igyekeztem mindig hamar formába lendülni. Olyat is csinálunk, hogy a barátnőm férje átjön hozzánk, és a férjemmel együtt vigyáznak mindannyiunk gyerekeire, míg mi a barátnőmmel tornázni megyünk (vagy mozizni, kikapcsolódni). Persze ez fordítva is így van, amikor a férjek mennek el.

Hát egyetértek.Pedig szeretek vitatkozni:-))

nem mentegetem magam, de olyan ász férjet, mint a tied 100-ból 2, tehát nehéz kifogni.a többi 98 meg jut a többi nőnek.Talán nem islennének családok, ha a többi pasit senki nem választaná.na meg előre nem tudja az ember.Honnan tudnám hogy fog reagálni, mikor annyira akarta azt a gyereket, honnan tudnám én vagy más, hogy a végén magára hagyja az anyát, neki az a dolga, ő gyeden van.Erre te mit tudnál mondani, ha a férjed azt mondaná azért nem vesz részt többet e gyerek körüli teendőben, mert az a te dolgod, ő dolgozik????????????????????????Nagyon kíváncsi vagyok a válaszodra.Előre is köszi.

Szia!

Igen, elnézve a párokat tényleg ritka apaként az ilyen férfi. Csak tudod, sokszor előfordult fiatalabb koromban is, hogy több barátnőmnek mondtam előre, hogy nekem nem szimpatikus a pasija, mert tapintatlan, nem tud vele dolgokat megbeszélni stb., és már előre láttam, mi lesz, ha családalapításra kerül a sor... a pasiról lerítt, hogy abszolút nem való se apának, se férjnek. Persze többnyire a barátnőim az ilyen típusú pasinak megszülték a gyereket, majd többnyire válás vagy elhidegülés lett a vége.

A kérdésedre, hogy mit válaszolnék erre a mondatra, az a válaszom, hogy mindegy mit válaszolnék, mert felesleges válaszolni. Ha valaki feltesz egy ilyen kérdést, mindegy mit válaszolsz, akkor is ez lesz a viszonya a gyerekneveléshez, viszont aki apásabb típus, az meg eleve nem tesz fel ilyen kérdést. Mindez azon múlik, hogy alap esetben mennyire érzékeny és gyermekszerető az illető férfi. A kellő érzékenységű férfi eleve úgy fogja fel, hogy neki igénye van arra, hogy kötődjön hozzá a kicsi, foglalkozzon vele, és tudja, hogy a kicsinek életbevágóan fontos az apához fűződő viszony is, érzelmi biztonság és családminta szempontjából egyaránt. Ezt a férjemen látom, hogy neki nagyon fontos, hogy a gyerekei szeressék.

Meg ha elvileg elfogadjuk, hogy "a nő dolga a gyerekkel való foglalkozás", akkor ennyi erővel nevelhetném egyedüli anyaként is, mert akkor mi értelme annak, hogy ő az apja? Mi értelme van a család nevű érzelmi közösségnek? Számomra nagyon nyomaszó képet fest fel ez a gondolkodás.