Annak, hogy szinte majdnem minden kapcsolatban a férfi keres jobban, annak az az oka, hogy a nők nem szeretik, ha a férfi kevesebbet keres náluk, vagy az, hogy a nőknek kevesebb fizetést szoktak adni?

Amúgy lehet benne valami, amit itt az egyik hozzászóló írt, hogy a nőkben kevesebb a versenyszellem. Úgy nagy átlagban a bértárgyaláson a nők sokkal kevésbé állnak ki magukért, mint a férfiak, nem követelnek magasabb fizetést, pedig lehet, megkapnák. Nőként (most persze, a magam szempontjából nézve, de igazából sokaktól hallottam már ugyanezt) nekem fontosabb az, hogy biztos munkahelyem legyen, ami akár gyerekbarát is, és ezért hajlamos vagyok megalkudni és kevesebb pénzt elfogadni. Annyit, amennyiből megélek, de nem leszek gazdag, cserébe a stabilitásért és a biztonságért. Maga a munkaköröm is igazából lehetne felelősségteljesebb, lehetnék vezető vagy bármi, bőven tart ott a tapasztalatom és a képességem, de nekem nem kell a stressz és a rengeteg túlóra, én arra hajtok, hogy megkapjam a havi 350 nettómat, és ezért elég legyen 8-tól 5-ig bent lennem, ne hulljon ki a hajam közben, és legyen kapacitásom a gyerekeimre és a férjemre. Kaphatnék ugyanezen a helyen kétszerennyit is, lehetnék sokkal sikeresebb a munkámban, de nekem ez nem fontos, nem éri meg az áldozat az annyival több pénzt. A férfiaknak jellemzően ritkábban vannak ilyen prioritásaik, ők keményebb tárgyalásokat folytatnak magasabb pénzekért (én csak elfogadtam, amit felajánlottak a felvételkor, nem vitatkoztam, pedig tuti lett volna feljebb), többet bevállalnak, magasabb pozíciókba küzdik magukat, ha meg adott helyen már nincs feljebb, könnyebben váltanak, és nyilván ezt honorálják inkább, nem az én kis meghúzom magam, hogy ne vegyenek észre, csak fizessenek ki rendesen hozzáállásom :D

Amúgy egy gyógypedagógus szerintem sokkal hasznosabb a társadalom számára, mint egy gyógyszerész. A beteg gyerekekkel közel sem olyan egyszerű foglalkozni, mint megtanulni, hogy a marhahús az keresztallergén a tejjel. Már csak azért is, mert ez az információ a neten fent van és kb 20 másodperc memorizálni, míg egy bármilyen szempontból fejlesztésre szoruló (netalán fogyatékos vagy hiperaktív vagy autista vagy bármi) gyerekkel foglalkozni heti 5 nap 8 órában az mentálisan is bőven kihívás, és nem elég csak megtanulni, hogy miből áll egy autizmus. Az aneszteziológus meg szintén egy olyan dolog, hogy persze hiány van most nálunk belőlük, ezért jól megfizetik, de amúgy olyan nagyon sokat nem tesznek a társadalomért, nem ők azok, akik életmentő műtétet végeznek, nem ők azok, akik felállítják a diagnózist, nem ők azok, akik adott esetben helyrerakják a törött csontjaimat. Nekem eddig csak a szüléseim előtt volt bármi közöm aneszteziológushoz, ő adta volna be az EDA-t, ha kérem, de amellett, hogy nem kértem, igazából nem is lett volna ott, amikor megindult a szülésem, és a szülésznő adta volna a fájdalomcsillapítást (ha kérem), szóval pl abban a két esetben, amikor lehetett volna közöm hozzájuk is megoldották volna nélkülük a beavatkozást. De ez persze csak az én privát véleményem, nyilván nem látok bele a szakma mélységeibe, hogy ténylegesen megállapíthassam, de a jelek szerint a gyógyszerész hölgy sem ismer a saját területén kívül semmit, ha ennyire lenéz mindenki mást.

#32

Ez nem versenyszellem es nem valami genetikailag belenkkodolt ize. A lanyokat ugy neveljuk hogy osztozzanak,szepen jatszanak, beszelgetessel intezik el a problémáikat. Ha a kisfiuk verekednek az 'fius', ha nem ut vissza akkor 'nem all ki magaert'. Ha egy no 'ferfiasan' all a munkahoz es elomenetelhez akkor noietlen. A ffiak ellenben sokszor tulbecsulik a kepessegeiket, hajlamosabbak kockaztatni, inkabb versengenek mint megegyeznek.

#33

Csak épp ez nagyon kis részben nevelés kérdése lenne, sokkal inkább a biológiai különbségek okozzák a két nem között.

Tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron.

A férfiakban 10x annyi tesztoszteron termelődik, mint a nőkben.

A nőkben pedig 5-10x annyi ösztrogén és progeszteron termelődik, mint a férfiakban.

A tesztoszteron okozza a dominanciára való törekvést, a magasabb kockázatvállalási, versengési hajlamot, az agressziót.

A progeszteron, ösztrogén meg a nőies magatartást.

Én csak röhögni tudok az ilyen gender-kreténeken meg feministákon, akik azt hangoztatják, hogy a férfi és női szerepek pusztán társadalmi konstrukciók, a nők azért keresnek kevesebbet, mert a gonosz férfiak nem hagyják őket érvényesülni, stbstb..

Nem, ez nem egy gonosz férfi-összeesküvés. A férfiak dominanciára és versenyre vannak "programozva" a hormonok által, a nők meg nem, ennyi az egész.

#32 es!

Szivemböl szoltál