Akiknek már agyára ment a partnerük a bezártságtól hogyan jöttek ki belőle?

Én is annyi idős vagyok mint te, van egy 3 éves kapcsolatom és március óta mi is home officeban dolgozunk mindketten.

Mi alapjáraton egy 45 nm-es lakásban lakunk, ő dolgozik a galériás hálóban, én pedig a nappaliban.

Amikor dolgozunk, nem zavarjuk a másikat semmivel, max ha véletlen összetalálkozunk (egyszerre van szünet) akkor adunk 1 puszit, váltunk 2 mondatot és kész. Munkaidő után van, hogy ő ledől aludni 1 órára, van hogy nézünk valami sorozatot, van, hogy ő a másik szobában zenét hallgat én pedig filmet nézek. Próbálunk a lakásban is sok külön teret adni egymásnak, tuti meg is őrülnék, ha minden szabad percemet vele tölteném, pedig mindennél jobban szeretem.

Aztán az otthonléten kívül heti rendszerességgel járunk el külön programokra, legyen szó kollégákról, vagy ő elmegy koncertre én meg a lányokkal vmerre (mostmár ez is bukó, köszönjük a szórakozóhelyek bezárását...), aztán van olyan is, hogy közös barátokkal megyünk valamerre. De ott se egymás seggében lógunk, sőt, sokszor órákig beszélgetünk másokkal külön-külön.

Próbálunk minőségi időt is tölteni minimum heti 1x hétvégén, ilyenkor vagy kajálni megyünk el valamerre, vagy főzünk egy kiadósat, vagy mozizunk, ha jó idő van akkor sétálunk.

Mi megtaláltuk az egyensúlyt, eleinte kva nehéz volt mert mindkettőnknek új volt a szitu, de most jól megvagyunk. Minden nap beszélgetünk, de el is vonulunk kicsit a saját dolgainkat csinálni és ez így van rendjén. Szex is megvan, jól is érezzük magunkat egymással és sosincs hiszti abból, ha külön programot csinálunk.

Nalunk ugyanez.

Mi is bevezettuk a heti 2-3 kulon toltott estet, es igyekszunk masokkal is lehetoseg szerint programot szervezni, mert ez igy mar nem allapot.

En otthon es az irodaban is dolgozhatok, es pont ezert kezdtem mostanaban gyakrabban bejarni...