Nők, ti milyen esetben folyamodnátok fizikai erőszakhoz a párotokkal szemben?

Hmm. Mindenki szentnek gondolja magát, pedig nagyon kontextus-függő. Volt, hogy megütöttem a pasim vállát, mert provokált, de ő erősebb volt és alig érezte. Vagy amikor mondott egy hatalmas bántást, kapott egy pofot és sírva elszaladtam. Ezen kívül miért folyamodnék testi abúzushoz? Fordított esetben pedig... ha adna egyszer egy pofot, akkor szerintem túlélhetné a kapcsolat párterápia mellett, ha kettőt, és másodjára, akkor már nem.

Aki a gyerekeket megüti, azt elítélem. Van a fegyelmezésnek más módja is, pl. a kommunikació.

Apám soha nem volt erőszakos, egyszer emelt rám kezet életében, amikor szándékos ostobaságot csináltam, ami veszélyeztetett, de utána rögtön bocsánatot kért, és nem fordult elő többé.

Ha ő kezét emelne rám, mindent megtennék hogy védjen magam.

(+Akkor, ha valami elmondhatatlan borzalmas dolgon kapom rajta, mondjuk pl molesztálja az unokaöcsémet, vagy ilyesmi. Ekkor, ha szégyen ha gáz, valószínűleg az első reakcióm az lenne, hogy megpróbálom megölni.)

Önvédelem, illetve ha szerettemet akarnám védeni (pl. bántaná a gyerekünket, ilyesmi).

Ha elájulna, elveszítené az eszméletét akkor is simán megpofoznám hogy magához térjen, bár ez szerintem nem erőszak.

Illetve alvás közben forgolódva éjszaka szoktuk még "ütni-vágni" egymást oda-vissza, de az szerintem nem számít. :D