Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy reagálnátok?
Távkapcsolat, kb. kéthetente találkozunk, riktán hetente.
Régen minden héten majdnem láttuk egymást, mégha csak egy délutánra is.
Párotok kivesz három hét szabadságot és hazamegy haverokhoz, családhoz, két hetet tölt ott.
És ebbben az időszakban alig beszéltek még telefonon is valamit.
A második hét végére lett volna megbeszélve, hogy találkozunk, de azt sajnos nekem vissza kellett mondanom, családi gondok miatt.
Ezzel a helyzettel mit kezdenétek?
Nekem ez nagyon rosszul esett és annyi a reakció rá, hogy nem szereti ezt a drámázást, mert megemlítettem neki, hogy nekem már elegem van ebből, hogy kellemes háttér vagyok csak a másokkal folytatott élménydús életéhez.
Ez nem szeretetkapcsolat, ha nem is törődünk egymással.
A harmadik hétre került a találkozás, de neki már van programja, egyébként semmi sürgős, de így csak a szombat vasárnap a miénk, azt hittem hogy a hosszúhétvégét együtt töltjük.
válasza: válasza:Abban semmi élménydús nincs hogy a haverjaival és a családjával is akar időt tölteni. Egyszerűen féltékeny vagy hogy másokkal tölt időt és nem veled.
Túl nagy a táv köztetek, ami egyre nagyobb feszültséget szül- mindkettőtöknek megvan a maga élete a saját lakóhelyén. Kezdjetek el beszélni a közös jövőről, kinek milyen tervei vannak, mert ennek így nincs sok értelme.
válasza:Nekem nyári szünet van, alapból szabadságon vagyok.
Neki pedig igenis élménydús, kirándulnak, baráti összejövetelek baráti összejövetelek hátán. És valóban rettentően féltékeny vagyok, mert nekem nincs kivel megélnem ezt, ő pedig nem nálam keresi, mert megkapja máshol.
Egyedül vagyok, ennyi, ő pedig annyit nem tesz, hogy fél órára legalább félrevonuljon és keressen, érdeklődjön, amikor tudja, hogy ez a helyzet.
Ha pedig megemlítem, hogy zavar, meg ez meg az jól esne, akkor drámázok és vérig sértem vele.
válasza: válasza:Körülbelül fél év múlva lenne esedékes, hogy a városába költözök.
Azért nem mehettem, mert senkit nem ismerek tőlük szinte, valamint még plusz 200 km távra vannak.
Nem illettem bele a képbe. De nem is gondolnám, hogy haverozásnál ott kellene lennem.
Egyszerűen csak szerintem túlzásba viszi, minden második hét végén ez van, mint most nagyban.
Rám akkor jut idő, ha nincsenek család és haverok, lakótárs meg senki és megvolt az elegendő egyedül töltött ideje is.
Másfél éve vagyunk együtt kb, eleinte is fennállt a probléma, de ennyire azért nem volt jelentős.
válasza:Nem fog elmúlni a probléma. Az én párom is ilyen. Néha vannak fiús-fiús bulijaik, de legtöbbször én is megyek vele és jól is szoktam érezni magam.
Azonban 5 év után is az van, hogy ha a fiúkkal van akkor velük foglalkozik, ha családi buli van akkor az mindennél fontosabb. Szerintem azért együtt lehet élni ezzel, nem érezteti hogy kevesebb lennék mint mások, de mikor nap mint nap együtt vagyunk néha még jó is ha külön bulizunk. Nyilván egy távkapcsolatnál ez időbe telik, de ha majd együtt éltek más lesz a hozzáállásod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!