Mit tanácsoltok ebben a helyzetben?

Nos, a párom 28 éves, én 23. Ő mindig is ez a haverokkal bulizós típus volt. Én nem.

4 hónapja vagyunk együtt. Az elején kiderültek hazugságok.. Más nőkkel beszél, ismerkedik nem normális keretek között maradt a beszélgetés, amikor lebukott megszakitotta a kapcsolatot velük. Megígerte nem lesz többet ilyen, elmondja ha ismerkedik.

Azóta ha bulizik betegesen féltékeny vagyok, nyomozok utánna, nem hiszem el amit mond, magyarázkodnia kell. Tudom tudom ez nem jó, de azóta nem tudok bízni benne. Elhanyagol, nem érzem fontos lennék neki, alig találkozunk.

Kijelentette, hogy ő nem akar komoly kapcsolatot, ez alatt azt érti, hogy találkozunk, együtt vagyunk, párkapcsolatban vagyunk de nem vesszük olyan komolyan, hanem kicsit lazábban, mert ő nem akar beszabalyozva élni és örökösen magyarázkodni a semmiért. Értem itt azt, hogy ki volt ott a buliban, kivel ismerkedett.

Es ő szeretne ismerkedni más lányokkal, flortolni de normális keretek között és egy határt betartva. Pl megdicsérni milyen csinos. Viszont nekem ezek a dolgok fájnak, belegondolni mással ismerkedik és másokat dicsér. Es ezeket én is megtehetem, de én nem akarom ezt csinálni.

Ő egyáltalán nem féltékeny, ha pl valaki bepróbalkozik és fel akar szedni nem is érdekli.

És ha ezeken a szabályozások es állandó feltekenykedesek nem lennének akkor jó lenne minden. Azt is mondta, hogy szeret de nem szerelmes és nem is tud szerelmes lenni.

Szerintetek én reagálom túl? Mennyire normális ez a helyzet?