Mit tennétek a helyemben? Hagyjam hogy rám eröltesse az akaratát?

Félsz szembenézni az igazsággal. Előbb vegyél egy tesztet. Ha pozitív, akkor gondold végig, hogy egyedül tudod-e vállalni. A pasid reakciója teljesen egyértelmű. Ha megtartod, akkor lelép. De ha elveteted, azt te nem fogod elfelejteni, rá fogsz haragudni egy életen át.

Ennek a kapcsolatnak itt a vége. Sajnálom.

Ha negatív, akkor örülj neki, hogy időben kiderült, hogy kivel vagy. Aztán köszönj el tőle.

"Van egy kertes családi házunk nem nagy, meg csak félig van kész de lakható."

Ez közös tulajdonotok, 50-50% tulajdonrésszel?

A párod mivel magyarázza, hogy tavaly még akart gyereket, most meg hirtelen máshogy viszonyul a kérdéshez?

Ha az anyaságot választanád (ha most valóban várandós vagy, nem csak más okból késik a menstruációd), ő pedig nem akarná a gyereket, akkor van annyi bevételed, illetve megtakarított pénzed, hogy boldogulnál egyedül anyagilag, amíg otthon lennél a babával?

Tudnál hová mennyi lakni, - akár albérletbe, akár esetleg a szüleidhez, - ha a házban esetleg nincs tulajdonrészed?

Ha a ház valóban közös, akkor mi a tervetek vele arra az esetre, ha szakításra kerül a sor?

Vegyél egy tesztet, hiszen könnyen lehet, hogy sajnos ismét a betegséged újult ki. Addig felesleges elméleteket gyártani, hogy "mi lenne...".

Ja, és ha most nem vagy terhes, védekezzetek normálisan!!!!

Minden pasi berezel a terhességtől, ha megtudja, még az is, akik tervezték a babát. Szóval egyáltalán nem biztos, hogy el fog hagyni.

A gyereked meg soha nem hagy el, nyilván sok nehézséggel jár a gyereknevelés, de annyi szeretetet senkitől sem kapsz, mint a gyermekedtől. És bizony örökre bánnád, ha most elutasítanád őt. Te már most is anya vagy, és ő a gyermeked. Vállald fel!