Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Kezdek aggódni, hogy egy kisajátító kapcsolatba keveredtem, mi a megoldás?

Figyelt kérdés
Május elején kezdődött a kapcsolatom, ami most nyárra úgy érzem, hogy egyre fullasztóbbá válik számomra. Mindkettőnknek több ideje van így, napokat vagyunk együtt folyamatosan (egyetemre járunk mindketten és még nem dolgozunk, megtehetjük most). Azt érzem, a barátnőmnek egyszerűen semmi sem elég. Egész nap írogatni és telefonálgatni szeretne. Pár órát is alig bír ki, ha kimarad. Ha szerelmes, akkor csak a párja létezik, csak vele érzi jól magát. Nélkülem szinte létezni, aludni, enni se tud, semmihez sincs kedve. Ha a szüleivel van vagy valamelyik barátnőjével, azt minél hamarabb le akarja rendezni, hogy aztán nekem írjon. Én szeretek a haverjaimmal lenni órákon keresztül is. Ilyenkor több üzenetet is ír, hogy mennyire hiányzom neki és mennyire várja, hogy újra beszéljünk. Nem tilt meg semmit, nem bizalmatlan, de tudom, hogy ilyenkor otthon ül és rám vár, amíg én másokkal vagyok. Szó szerint egész nap, reggeltől estig dumálni akar. Én azért akarok külön lenni tőle néha, hogy egyedül is legyek és másokkal is, de ő olyankor is csak velem akar foglalkozni, chatelni, hívni stb. Neki az a tökéletes közös program, ha napokig döglünk és filmezünk, mert akkor vagyunk igazán együtt szerinte. Ha elmegyünk valahova, társaságban vagyunk, vagy van valami dolgunk, akkor felhozza, hogy szerinte ilyenkor nem tudunk rendesen kettesben lenni és az úgy kevés neki. Mindig mindenben meg kell erősítenem, hogy szeretem, hiányzik, jól éreztem magam stb. Ha kicsit fáradtnak tűnök vagy nem válaszolok rögtön, egyből elkezd aggódni, hogy elhidegülök tőle vagy megunom. Egyre több ilyen vitánk van, szerintem nem kell állandóan szavakkal meg már szinte nyálas dumákkal kifejezni a szerelmet, de nem érti meg. A tettek számítanak, nem véletlenül vagyok vele és nem véletlenül töltök vele közös időt, szeretem őt, de ezek a dolgok egyre jobban frusztrálnak. Nem tudok egész nap azzal törődni, mi hogy esik neki, mit hogyan mondok, mikor mennyi idő után tudunk újra beszélni, hány napot bír ki nélkülem. Mit gondoltok, hogyan lehetne ezt megbeszélni úgy, hogy ne legyen még nagyobb veszekedés belőle? Érdemes lenne szakembert keresnünk? Kezdek beleőrülni ebbe az egészbe. Annyira megszokta, hogy nyáron együtt vagyunk, hogy rettegek, ha ősztől óráink lesznek és tanulnunk kell és nem fogunk ráérni, hogyan fog kibírni egy napot is. Ha már most nem bírja, amikor aránylag sok időnk van, mi lesz később?

2020. aug. 7. 19:14
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:
100%
Amit tudsz tenni, hogy húzd meg a határokat keményen. Ne engedj a hisztinek, igenis menj el külön programra, vagy ne írj, ha pl családi, vagy más elfoglaltágod van. Hozzá kell szoknia ehhez.
2020. aug. 7. 20:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 anonim ***** válasza:
100%

A menetrend jó ötlet szerintem. De én nem voltam ilyen helyzetben, csak ismerek egy hasonlóan ragaszkodó embert. Csak arra vigyázz, hogy ne ő ossza be az idődet, együtt döntsetek.


Én már most nyáron elkezdeném valamilyen formában bevezetni a "menetrendet", pl hétvégenként egy tali meg hét közben 1-2, ahogy ráértek. Ha most még nem is napra, napszakra fix, de pl a mennyiség maradjon kb állandó, ami nektek elég, de nem is túl sok. Így tesztelhed, hogy menni fog-e ez később, és ő is megszokhatja, felkészülhet.

2020. aug. 7. 21:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 Tizenhármas ***** válasza:
100%

Mindenkinek mások az igényei és a szeretetnyelve, ezt meg kell értenek mindkettőtöknek. Te nem igényelsz annyi időt vele mint ő veled, illetve úgy gondolom az ő szeretetnyelve az a folyamatos visszajelzés (szeretlek és hasonló üzenetek stb).

Én úgy gondolom, hogy nem egészséges, ha csak te vagy neki, és tisztelnie kell, ha a barátaiddal és szüleiddel szeretnél lenni. Figyelj rá, hogy ne kérje rajtad számon ha másokkal vagy. Van egy bizonyos típus aki tényleg kisajátító, és megpróbál teljesen elválasztani másoktól, minden szabadidődet rá kell szánnod és lelkileg zsarol még azért is, ha a saját családoddal vagy. Ezt nem szabad engedni, kell, hogy legyenek határok, és fontos, hogy mindkettőtöknek legyen saját baráti köre.

Ha úgy érzed túl sok ő neked, azt viszont mindenképp kommunikáld felé, semmit sem lehet megoldani ha nem beszéltek róla.

2020. aug. 7. 23:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 A kérdező kommentje:

A probléma pontosan itt kezdődik, hogy mivel ő nem találkozik másokkal és nem szervez programokat másokkal, gyakorlatilag bármennyit velem tud lenni. Én ezt nem tudom megtenni, sok emberrel tartom a kapcsolatot és egyedüllétre is szükségem van.


Most nyáron ha mondanám, hogy heti 1-2 találkozó, akkor teljesen kiborulna. A jó pár nap a minimum (nálam szokott aludni ilyenkor, albérletben lakom), de inkább 1 hét vagy még több, hiszen "nyár van, most fér bele". Ez megy már egy ideje, az elején élveztem is, de most augusztusra kezdem soknak érezni. Ha mondanám, hogy 1 hét helyett legyen mondjuk csak 4-5 nap együtt, és utána néhány nap külön, biztosan a legrosszabbakra gondolna. A maximum, amit külön töltöttünk nyáron az 2 teljes nap volt, de még azt is alig bírta ki. Nem tudom, hogy egy ilyen túlérzékeny emberrel hogy lehet úgy beszélni, hogy ne vegyen mindent ennyire magára és ne rettegjen, hogy eltávolodom tőle. Tudom, hogy sok mindent eltúloz és érzékenyen reagál, viszont nagyon fontos nekem, és régóta is ismerem (még középsuliból, jóban voltunk már akkor is), elég jól ismerem, csak azt nem tudtam, egy kapcsolaton belül ilyen tud lenni. Nem 10 éves házasság nyilván, de nem akarom őt elveszíteni, mert szeretem, csak megoldást akarok találni.

2020. aug. 8. 00:14
 15/17 A kérdező kommentje:
Azon is gondolkodtam, hogy az összeköltözés lehetne megoldás, mert akkor nem jönne mindig azzal, hogy egy éjszakát is alig bír ki nélkülem, meg akkor nem kéne ezzel szórakozni, hogy X nap együtt X nap külön, mert akkor reggel együtt kelnénk, napközben mennénk a dolgunkra/együtt lennénk, este együtt feküdnénk, csak azt még korainak gondolnám.
2020. aug. 8. 00:26
 16/17 anonim ***** válasza:
100%
Én így nem költöznék össze. Ez úgy hangzik,mintha a probléma elől előre menekülnél. Ne! Amíg nem tanul meg meglenni egyedül, addig ezt ne erőltesd. Igenis szoktasd rá, hogy a heti 4-5 tali egy 3 hónapos kapcsolatban nem tragédia.
2020. aug. 8. 00:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 anonim ***** válasza:
100%

Előző válaszoló véleményét osztom, az összeköltözés a legrosszabb, amit tehetsz. Ez olyan, mint amikor válás helyett gyorsan terhes lesz a nő és azt hiszi, hogy ezzel meg van oldva a rossz házassága.

Ha ennyire ragaszkodsz ehhez a vérszívó csajhoz, akkor viseld el így, ameddig teljesen nem fog az idegeidre menni. De akkor ne panaszkodj.

Én azt nem hiszem el, hogy ha nekem azt mondaná a párom, hogy nem kap levegőt tőlem és fogjam vissza magam, akkor nem úgy tennék, hanem továbbra is csinálnám a fesztivált. Hányszor kell neki ezt elmondani, hogy felfogja? Nem látod, hogy ez totálisan a te érzelmeidnek a figyelmen kívül hagyása? Ő egyszerűen nem tisztel téged, beleszar abba, hogy neked szükséged van másra is rajta kívül. Itt picsogsz, hogy mit csinálj, hogy neki jó legyen, közben észre sem veszed, hogy fordítva őt ez pont nem érdekli.

2020. aug. 8. 08:27
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!