Én reagáltam túl?

Volt barátnőmmel az utóbbi 1 hónapban elég rossz volt a helyzet. Intimitás nagyon kevés, szex is, igazából látszott rajta, hogy nem is akarja velem, meg mondta nem tud férfinak tekinteni. Többnyire csak hétvégente találkoztunk, de nem volt olyan alkalom, hogy nem veszekedtünk volna, igazából nem is veszekedés volt, csak a problémáit velem nehéz volt azonnal feldolgozni és kiült az arcomra, hogy bánt. Na mind1. Odáig fajult a helyzet, hogy vasárnap kijelentettük utolsó esélyem van a változásra. Nagyon sok mindenben hibás vagyok, tény. Hétfőn bejelentette, hogy nem tudunk hétvégén találkozni, mert ottalvós buliba megy, a házigazda a főnöke, aki amúgy nyomul rá. Ez nekem nem fér bele. Egyszerűen nem. Hiába azt mondta, hogy leállította, meg nagyon kellemetlennek gondolja a szituációt. De ha igy gondolja, hiába, hogy ott lesz rajta kívül még 5 másik kollégája is, miért alszik ott? Akivel előttem volt azt érzelmileg csalta meg velem, ezt tudni kell, ez miatt lehet egy kicsit féltékenyebb vagyok, mint kellene. Azt mondja őt nem érdekli az az ember, de akkor miért alszik inkább ott, minthogy a párjával hazamenjen aki akár hajnali 4 kor is elmenne érte bárhova? Szóval szét mentünk. Azt mondta ő tőlem nem akar semmit már, max barátként, viszont hajnalban már azt írta, hogy ha akarom adhat egy esélyt még, mert én biztos ezt szeretném. Nagyon kivagyok.