A spórolást mennyire veszitek komolyan?

Nevetségesen szarul keresek. (pedagógus vagyok két diplomával...) Kipróbáltam hogy ha nagyon figyelek 20-30 között tudok félre tenni. Ez most hogy lettek macskáim gyakorlatilag lenullázódott és a nyári programok se segítik elő a spórolást.

Szeptembertől igyekszem ismét valamennyit megtakarítani (muszáj is lesz) de azért nem vízen és kenyéren élek.

Ha logikusan osztom be a pénzem nem kell nagy változásokat hoznom az életemben amennyire észre vettem ahhoz hogy legyen egy kis megtakarításom.

Én a bevételeimből azonnal lerakok 200EFt-ot. Majd a maradékból élek, de a hó végén így is átlagban megmarad 50-70EFt. A vicc az, hogy semmiben nem szenvedek hiányt így sem. Nálam a pénz jó beosztása alap követelmény volt akkor is, amikor 20 évvel ezelőtt minimálbér közelében kerestem.

A párválasztásnál is fontos szempont volt, én már az első napokban rákérdeztem erre. Konkrétan, hogy a fizetéséből tesz-e félre, vagy hogy hogyan csinálja. Pont úgy ahogyan én... :)

Én olyan vagyok, akinek lételeme a tartalék képzés. (jelenleg a bevételeim 15%át rakom félre) Ezenfelül ami megmarad, azt akkumlálódik és pár hónap múlva ha van angyobb kiadás, akkor az kerül fedezsére belőle. Amúgy vezetem mindennap hogy mire mennyi ment el, már sok éve és ahtározottans tresszel ha nem marad meg valamennyi.

A feleségem anno spórolt lakásra (megvette, visszatörlesztette), de mióta együtt, külföldön élünk és gyereket is válalltunk nincs bevétele, csak tőlem. Ha megmarad neki valamennyi, azt legkésőbb a következő hónapban elkölti. Nem azt mondom, hogy elveri, hanem mindig van valami amire felhasználja. (konyhába, gyereknek, stb, stb)

Igazából rendben van mindkettő, bár

szerintem ő sose készül fel ínségesebb időkre

szerinte nekem meg sose lesz elég a számlámon

és mindkettőnek bőven van valóság alapja.

3-asat miért pontoztátok le?

Amúgy igyekszünk spórolni, de fura tapasztalat, hogy az Isten pénze is elkölthető egy hónap alatt, ha van két gyereked meg vettél egy kertes házat. Én amúgy az a fajta vagyok, aki szeretem úgy megszabni az életszínvonalamat, hogy azon belül ne kelljen néznem a filléreket.

Köszi 6-os. Hidd el, én ennek csak örülök! A mosoly sosem őszinte, viszont a gyűlölködés már igen. Jól csinálok valamit, és ez azoknak böki a csőrét, akiknek nem megy jól a sora. Szokták is mondani nekem, hogy nekem könnyű.

Hát ja, mert ők csak a jelent látják. Az elmúlt 25 évemet meg nem, amikor ment a tömény szopás. 45 vagyok, autóm is csak 8 éve van, vagyis most már autóim. Amikor más bulizni ment, én a karosszéria szerelőnél autót csiszoltam, darabját 1000Ft-ért. Amikor meg nem volt munka, akkor meg a mester háza körül kapával gyomláltam a kánikulába. Vagy dolgoztam savanyító üzembe, ahol 12 órán át mostam és pakoltam az uborkát, napi 1500Ft-ért.

Megtanultam bánni a pénzzel, elindultam kicsibe, jó emberekkel vettem magam körbe, megbecsültem magam. Láthatod, ez is bántja sok ember szemét. Tessék utánam csinálni. Ja, hogy ma már megengedhetek dolgokat magamnak? Pont ez volt a célom. Én anno nem fikáztam az okos embereket, hanem beszélgettem velük, ellestem hogyan csinálják! Nem, nem a drogdílerekről, meg az áfa csalókról beszélek! Egyébként van rendes főállásom, eljárok ugyanúgy dolgozni, de mellette vannak befektetéseim is.

Én figyelek rá hogy félre tudjak tenni. Nyilván adott hónaptól függ, hogy épp mennyit tudok félre tenni, viszont én ahhoz viszonyítok, hogy pl. mondjuk 2 évvel ezelőtt a mostani fizetésemnek a harmadát kerestem meg és megéltem belőle számomra megfelelő színvonalon, elmentem a barátnőkkel ide-oda, félre is tettem néha, vettem is magamnak párhavonta valamit, vagy elmentem kirándulni pár napra stb. Szóval én többé-kevésbé ragaszkodok hozzá, hogy a fizetésem kb harmadából ki tudjak jönni, a többit félre teszem, vagy ha szükségem van valamire és nem jönne ki a keretből, akkor hozzányúlok, szóval annyira nem veszem komolyan, de azért igyekszem tartani az egyharmadot. Nem látom értelmét annak, hogy számottevően többet költsek, mint amennyit kell. 2 éve is megfelelő életszínvonalon éltem, szóval nekem az tökéletesen megfelel, ha többet költenék csak azért, mert több pénzem van, sose haladnék az életben semerre. Ugyanabban a lakásban élek, ugyanazt a kocsit vezetem, ugyanonnan rendelem a kaját, ha nincs kedvem főzni.

Vannak terveim a jövőre nézve, nem tudnám ezeket kivitelezni és megfizetni, ha minden hónapban elverném a pénzem valami idiótaságra csak azért, mert megtehetem.