Normális ha még mindig hiányzik?

A párommal lassan már 4 hónapja szakítottunk, 3 éves kapcsolat volt, szépen, közös megegyezés alapján váltunk el. Az első egy hónap elviselhetetlenül nehéz volt, semmi megkönnyebbülés nem járt a szakítással, végül pszichológushoz is elmentem.

Mikor szakítottunk elhatároztam hogy egyedül leszek legalább egy évig, nagyon fontosanak tartottam hogy tudjak egyedül lenni, hogy kicsit fejlesszem magam.

Nos ez nem sokáig tartott, mivel megismertem egy srácot, aki úgymond a tökéletes pasit testesíti meg a szememben. Minden megvan benne amit szerettem volna hogy meglegyen a páromban. Valamiért mégsem tudja elfeledtetni velem az előző szerelmemet... őszintén szólva a szex az volt párommal nagyon jó volt és ezzel a fiúval kevésbé, ez lehet egy ok amiért most ennyire meginogtam.. de annyira rossz hogy amint hallok róla, vagy látom összeszorul a gyomrom, minden nap megfordul a fejemben hogy újra kéne kezdeni, hogy elmegyek hozzá.

Tudom hogy ha nem adnék esélyt ennek az új fiúnak talán megbánnám, de mégis hogy kezdhetnék így bele valamibe...

Mit kéne tennem hogy elfelejtsem, hogy ne hiányozzon, vagy tényleg próbáljam meg vele újra ha még 4 hónap múltán is ennyire ő jár a fejemben?

20N