Miért beszélgetek mással úgy, hogy barátom van?

A barátommal 6 éve vagyunk együtt, egész gimi alatt vele voltam kb., most pedig egyetemet is lassan befejezzük már. Ő az első barátom.

A régi sulimban, az egyik osztálytársammal (srác) mindig is nagyon jóban voltunk, legjobb barátokként töltöttük együtt a szabadidőnket, de ez soha nem volt ennél több részemről.

Az utóbbi időben a barátommal ellaposodott a kapcsolatunk, nem igazán keres már napközben, sokszor telik el úgy 1-2 nap, hogy nem beszélünk. Most a vizsgák miatt persze méginkább, de eddig engem ez nagyon elszomoríott. Most viszont már nem. Nem érdekel annyira, hogy nem keres...

Közben a volt osztálytársammal folyamatosan beszélgetek, éjszakákon át tudunk dumálni, és ezt a barátom tudja. Mondtam neki, hogy figyelnie kellene jobban rám, mert én sem értem most az érzéseimet. Figyelmeztettem, hogy ez így nem oké, hogy mással akarok beszélgetni, de nem tesz nagyon semmit, csak ígérget, hogy nem fogja hagyni blabla...

Nagyon szeretőm őt, tényleg. Viszont nem éreztem még ezt 6 év alatt, hogy más jobban érdekelne nála. Nem akarom elrontani a kapcsolatunkat egy fellángolás miatt, de beletőrödni sem az érzésbe, mert ez most nagyon erős.

Ha valaki járt már ilyen cipőben, kérem adjon valami tanácsot... Lehetséges, hogy elmúlik a szerelem aztán majd visszatér? Volt már hasonló...Hogy nem éreztem annyira erősen, utána viszont még jobban bele voltam zúgva. De fordított esetben, ha ő beszélne más lánnyal ilyen szinten, nem tűrném el, nem értem Őt, miért nem veszi észre?

Köszi,

24, Nő