Mit tegyek ha a férjem hatalmas változáson esett át amióta gyerekünk lett?

Nem volt ott amikor szültél?

Mert ilyenkor sok férfi már nem a nőt hanem mint gyermekei anyját látja a nőben,nem tud már vele olyan felszabadult lenni.

Sokszor belülről jön.

Nem látja benned a szexis nőt, mióta anya lettél. Ma a fiúk ebben szocializálódnak. Egymás közt (itt is) olyan ocsmányul tudnak megnyilvánulni az anyaságról, hogy elképesztő. Ellik, lepetézik, pulya, szétdurrant kàlyhacső, szét van szülve, és társai. (Teljesen mindegy, hogy szülésnél bent van-e.)

Előtte neki nem voltak ilyen elszólásai?

#15: Ez az, hogy kijön anyaként. Ez a természetes.

Az NEM természetes, hogy ez a gyerek apja szemében nem vonzó. Hogy ettől kevesebb, sőt értéktelen lesz.

Nincs bent szülésnél. Oké. De azt látja hetekig, hogy a felesége felváltva szoptat, fej, pelenkáz, nem alszik, rajta is egy xxl betét a gyermekágyi vérzés miatt, és jó esetben átveszi a gyereket valaki (apuka), amíg letusol. Hidd el, hogy keményebb időszak ez, és többet nyom a latba, mint a szülés maga.

Az a vízválasztó, hogy a férj ezt hogy látja. Szerinte ez egy óriási teljesítmény, és felnéz a nőre, amiért helyt áll? Vagy csak egy szétszült fejőstehenet làt, aki nem képes 3 fogásos ebédet főzni, miközben otthon van?

Ez pedig 90%-ban a szocializáción dől el. Aki szerint az a nő értéktelen, aki "leellett" és onnantól csak "gazdatesttel marad életben", az pont ugyanígy fogja látni a saját gyereke anyját is.

Érdekes, hogy a második házasságokban, ahol a férj eleve úgy ismeri meg a nőt, hogy egyúttal anya is, ott a szülés után semmi se változik. Mivel a férfi a nőt ÉS az anyát is szereti a párjában.

te már anya vagy. a viselkedésed is olyan, a kisugárzásod (hogy mondjak valami megfoghatatlant, ahogy a nők mondják a kémiát :) ) egyszerűen ennyi..

Örökké azt végzi ami a feladata.. Gyereket csinált, most meg törődik a családjával.

Az biztos nem megoldás, ha átveszed tőle a gyerekkel kapcsolatos teendőket. Igenis kellenek feladatok, rutinok, amiket ő is elvégez, a gyereket közösen vállaltátok, a pici ugyanúgy az övé is, ne vedd el tőle ezt az élményt.

Az viszont tuti segítene, ha néha le tudnátok passzolni a gyereket nagyszülőkhöz vagy akár bébiszitternek, ha a szüleitek nem elérhetőek, és elmennétek hetente egyszer vacsorázni, moziba, valami programot kettesben tölteni, amikor nem a gyerekről beszélgettek, nem a kakis pelenka a téma, hanem ismét ti, ketten, mint szuverén felnőttek, gondolatokkal, érzésekkel, vágyakkal. Mintha megint a randis időszakban lennétek, újra meg kell ismernetek egymást, hiszen most mindketten egy teljesen új, ismeretlen, ijesztő szerepben találtátok magatokat, amibe nektek is bele kell tanulni, de meg ezzel ti magatok is változtok.