Nálatok milyen sürűn fordul elő olyan, hogy veszekedésnél vagy ha épp olyanja van a párotoknak, akkor megszorongatja a karotokat vagy hátra tekeri a kezeteket?

Max egyszer fordulna elő, az lenne az utolsó is...

N27

A "milyen sűrűn" kérdés azt feltételezi, hogy egynél többször történik meg ilyen. Csakhogy az a baj, egy egészséges kapcsolatban ilyen egyszer SEM történik, vagy maximum egyszer, de akkor az az utolsó alkalom is. Veszekedésnél sem elfogadható, de a "ha épp olyanja van" rész kifejezetten aggasztó.

Ha megerősítésre vágysz, tessék: NEM normális része ez a konfliktuskezelésnek és a párkapcsolatnak. Ha ilyesmi nálatok előfordul, akkor annak a kapcsolatnak véget kell vetni, mert bántalmazó és hosszú távon nem fog megállni ennyinél.

Soha.

Komoly veszekedés sem volt az elmúlt 7 évben

24 éve volt az első barátnőm. Azóta ez egyszer sem fordult elő velem, hogy megszorongassam a karját, vagy kitekerjem.

Szóval az biztos, hogy 24 évenél ritkábban...

Volt egy abuzív kapcsolatom, amikor 18 körül voltam.

A leányzónak voltak kisebb-nagyobb viselkedésbeli problémái, ő csípett, mart, ököllel, vagy épp tárggyal ütött, amikor rájött a bolondóra.

Első sorban nem fizikailag, hanem lelkileg volt fájdalmas.

Darabig tűrtem, egyszer fogtam le a kezét és "találtam meg" azt a hangnemet, ami után a fizikai oldala megszűnt a terrorjának, de az érzelmi tönkretételt felerősítette.

Hangsúlyozom, ez csak akkor történt, amikor "olyanja volt", gyanítom, valamilyen személyiségzavar játszott az agyával. Hol sűrűbben, hol ritkábban, akár hetekig probléma mentesen.

Az élet vagy épp sors fintora, hogy addigra szeretett meg, mikorra már teljesen kiábrándultam belőle és megléptem azt, amit szükségesnek éreztem: a szakítást.

Ha először történt ilyesmi, a kommunikáció, esetleg párkapcsolati terápia még megoldás lehet. Ám az írásodból úgy tűnik, hogy relative rendszerességgel történik ez...

Amennyiben igazam van, kérlek, ne habozz lépni... tudom, mondani egyszerűbb és megértem, ha félsz, de ezt szimpla kommunikáció már nem tudja megoldani. Nincs rá csodamódszer, varázspirula... és tűrni sem vagy köteles. Tudnod kell, hogy vannak civilszervezetek, például a "NaNe!" ( [link]

Van kihez fordulj és ne hidd, hogy egyedül vagy.

Te áldozat vagy, és NEM AZ OKA a viselkedésének!

Ha esetleg valamiben rendelkezésedre állhatok, keress bizalommal privát üzenetben. Az elkövetkezendő 1-2 napban gyakran feljövök majd.