Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nektek szakító ok lenne, ha a másik fél minden apró dologba belekotne és elvarna, hogy a rigolyait mind betartsatok?
A karantén idejére jöttem át hozzá, a lakás az ő tulajdona és ezt tisztelem is, besegitek a takarításva, mindent rendben tartok, összepakolok magam után, beszallok a kiadásokba, a bevásárlásba, mindenap főzök magunkra, de semmi nem elég jó neki. Mindenbe belekot, kijavit, hogy az evoeszkozoket milyen sorrendbe pakolom el, a hajszarito zsinórjat hogyan tejerem fel, hogy hogyan ágyazok, hogy a távirányítót milyen pózban teszem a polcra stb. Már nem bírom, mintha aknamezon járnék, folyamatosan rettegek, hogy elrontok valamit, utálok itt lenni, mintha börtönben lennék.
Én reagálom túl, ez így normális, mindig ilyen nehéz az összecsiszolodas?
Én magamból indulok ki és elfofadom úgy, ahogy van, pedig koránt sem tökéletes. Mégis ezt kapom vissza.
Nálunk a fater ilyen, és sokszor szívem szerint megcsapkodnám. Átérzem a helyzeted.
Egy ilyen emberrel biztos, hogy NEM lennék együtt.
"Volt, aki sokkal rosszabbul bánt velem"
Sejtek valamit. Alacsony önértékelés/önbizalom? Nincsenek határaid, nem mersz kiállni magadért? Nem tartod magad elég jónak?
A másik hogy attól hogy valaki rosszabb volt, ez még nem lesz jó és ugyanúgy sz*rul fogod érezni magad. Nem másokhoz kell hasonlítani, hanem a mostani helyzetre kell figyelni és hogy most milyen érzések vannak benned.
"Azt érzem, hogy megint hónapok mentek el az életemből és megint kudarcot vallottam."
Nincs kudarc ha tanulsz belőle, felismered a hibákat/hiányosságokat és fejleszted őket, hogy legközelebb lásd a jeleket és hamarabb reagálj.
"Nem tudom, hogy mit csinálok rosszul."
Egy szakembert szerintem érdemes felkeresni, akivel elkezditek a közös belső utazást, ahol kiépíted az önbizalmad és a határaid, ahol nem lesz az normális hogy valaki úgy vegzál mint ez a figura (és ahogy mondtad, volt rosszabb is). Valószínűleg minták vannak, amikbe újból és újból belefutsz, ezért kötsz ki ilyen emberek mellett.
Rendben van hogy tiszteletben tartod hogy más lakásában vagy, ezzel semmi gond. De konkrétan a szolga szerepét játszod, akit ráadásul meg se becsülnek, ami már elég nagy probléma.
Nekem is apám volt ilyen.
Mondjuk később kiderült, hogy mentálisan beteg, de ez nem vigasztalt már.
Üvöltve rontott be a szobámba, mert az újságokat nem helyeztem egymásra szépen.
És hasonló kedvességek.
Borzalmas volt. Ahogy tudtam elköltöztem.
Nem, nem reagálod túl.
#15
Jó, az ilyenekhez képest én nem vagyok rigolyás, egyedül az alvási ciklusom "szentsége" ami kiemelten fontos. A mai napig teljes sötétben alszom, lehetőleg csendben és kikapacsolok mindent ami zajonghat. Igaz alapvetően 10-12 órás alvásaim vannak, és ha kevesebb akkor már fáradékony vagyok, 8 óra alatt nagyon, 6 óra alatt hallucinálok.
#15.
Nálunk a fater megírta a bevásárlólistát. Hazaérek a boltból. Kérdezi, hogy kenyeret hoztam-e? Mondom neki, hogy nem írta fel. Elkezd okoskodni, hogy ő felírta azt is. Mutatom neki a listát, hogy nincs rajta. Erre közli, hogy attól még hozhattam volna. :D
Mármint férfi létére ilyen rendmániás?
Na ilyet se láttam még...
#19
Apám tisztaságmániás volt - ráadásul alkoholista, zugivó férfiként, ami tényleg elég ritka. Bár nála pont emiatt volt, hogy nehogy rájöjjön valaki. Meg a nagymama nevelése, a nagymama még tisztaságmániásabb, ma is csak azért kopott ez meg, mert már nem látja és érzi a koszt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!