A párom azt mondta, hogy jobban szereti a szüleit mint engem. Túlreagálom?

Én egyértelműen jobban szeretem a párom mint a szüleim. De alapból más típusú szeretet szóval fölösleges hasonlíthatni.

Viszont azon elfondolkoznék miért kellett neki ezt kiemelni vagy miért jött szóba egyáltalán.

Meg ha jobban is szereti a szüleit engem is sértene de az is hogy ő ezt nem tudja előre hogy sértő.

Gyereket biztos nem vállalnék vele.

Talán furcsán hangzik ez a kijelentés. Nem tudom hogy hogyan esne...az biztos hogy teljesen felesleges összehasonlítani. A szüleid (anyukád) kihordott, felneveltek, etettek, taníttattak, gondoskodtak rólad. Ezt semmi nem tudja helyettesíteni. Ahogy azt sem hogy gyereket meg csak a felesége/párja tud neki adni. Vagy hát egy nő, érted:D

Ne reagáld túl szerintem. Én sem tudnék dönteni hogy anyukámat, a testvéremet vagy a páromat szeretem jobban. Mindenki eszméletlenül közel áll hozzám, mindenki máshogy. Nem tudnék dönteni ha mondjuk arról kéne döntenem kit "tartsak meg" (persze ez fikció de érted mire célzok).

vagyok abban a szerencsés helyzetben hogy a családommal is nagyon jó a kapcsolatom és sok embert szeretek/szerethetek ennyire.

Téged szerelemmel szeret, őket szeretettel.

Majd csak esetleg akkor lesz összehasonlítható a dolog, ha már nektek is úgy lesz közös múltatok, mint ahogy bármelyik embernek van a szüleivel. Ha már leéltetek együtt egy fél életet, felneveltetek pár gyereket, akkor már valószínűleg ti is szeretettel fogjátok egymást szeretni, nem szerelemmel. Akkor esetleg összemérhető lesz a dolog.

Azonnal hagyd ott! Az ilyen nem ember! Csak téged szerethet! A szüleivel, már rég össze kellett volna veszni! Mi az, hogy szóba áll velük! Sőt! Gondolni is mer rájuk!

Remélem minél hamarabb ott hagy!

Te meg, keress árva társat!

Őszintén, én azt sem értem, ez egyáltalán hogy jött szóba?

Mint ahogy írták, teljesen máshogy szereti az ember a barátját/barátnőjét és a szüleit. Van, aki függetlenebb típus, van, aki nem. De én alapból nem tudom ezt elképzelni.

Feküdtetek az ágyon, és akkor egyszer kijelentette, hogy kicsim, jobban szeretem a szüleimet egy hajszálnyival, mint téged?

Amúgy nekem anno az exbarátom mondta, hogy: "Drágám, te vagy az első nő az életemben....vagyis a második, Édesanyám után". Tudom, hogy részben azért mondta, mert Anya szoknyája alá bújt, másrészt viszont az Anyukájának iszonyat sokat köszönhetett az életben, többek között a munkahelyét, ami gyerekkori álma volt, illetve az életben való talpraesettségét, és műveltségét is, mivel az anyukája nagyon figyelt arra, hogy jó embert faragjon belőle.

Ha a párom megkérdezné, kit szeretek jobban, Apámat vagy Őt, biztos nem válaszolnék, mert a kettő összehasonlíthatatlan. Ha viszont ő ilyeneket mondana nekem, mint amit te fentebb leírtál, tuti nem akadnék ki, kivéve, ha amúgy rossz a kapcsolatunk és elhanyagol. Ennél sokkal nehezebb helyzetek is lesznek.

Szóval, nem értem ezt az egészet.