Mit csináljak? Félek hogy tönkre fog menni a házasságunk.

A férjemmel gyereket terveztünk. A gyermek megszületett már 3 éves. Szülés után a férjem megvárta a kötelező időt amíg az orvos azt mondta hogy nem lehet szex utána próbálkozott nálam de én nem akartam. 2 hónap után eléggé rá ripakodtam hogy folyton csak azt akarja és hogy nem is igazi férfi. Véletlenül az szaladt ki a számon hogy legalább tudna rendesen megcsinálni. Fogalmam nincs miért mondtam ilyet mert nagyon jó volt a szex annyira hogy sokszor kezdeményeztem én a dolgot. Akkor a próbálkozások abba maradtak. Néhányszor esténként próbált hozzám bújni. Akkor megint ideges lettem és leteremtettem hogy megint azt akarja és hagyjon meg most fáradt vagyok. Ilyet se tudom miért vágtam hozzá mindig érzelmes és bújós típus volt. Volt hogy órákig csak ölelkeztünk és beszélgettünk. Több olyan dolgot mondtam ami biztos hogy nagyon rosszul esett neki. Most minden elmaradt ami volt. Mindig úgy aludtunk hogy szorosan összebújva. Most megtartja alvásnál a 30 centi távolságot, nap közben nem ölelget és csókolgat mint régen. Hiába hívom aludni hogy már nem kell figyelni a gyerekre ő is alszik azt mondja majd jön és többször előfordul hogy már csak akkor fekszik le aludni ha én már alszok. Köszönésnél már csak egy puszit ad a számra de az is többször előfordult hogy csak az arcomra. Próbáltam megcsókolni de elhúzza a fejét mintha csak puszit akartam volna adni. Hiába próbálok már én kezdeményezni mindig azt mondja hogy fáradt meg most úgysem tudna teljesíteni. Régen együtt főztünk mindig örömmel jött ki hogyha főzni akarok akkor főzzünk együtt. Már sokszor ki sem jön megnézni hogy haladok az ebéddel amíg főzök addig ő a gyerekkel foglalkozik. Mindig együtt ettünk. Már jó ideje nem. Öröm volt látni milyen jó ízűen eszi a főztömet és mindig csókokkal és ölelésekkel köszönte meg. Most póker arccal megeszi ha egyáltalán eszik és annyit mondd hogy köszönöm szépen elpakol maga után és megy a "dolgára". A születésnapja mindig úgy telt hogy együtt töltöttük és szeretkeztünk. Most megkérdeztem mit tervez a születésnapjára az volt a válasza hogy babusgatja a gyerekünket. Ha húzogatta a hátát tudtam hogy fáj neki. Legutóbb mikor húzogatta a hátát gondoltam megmasszírozom neki meg hátha rá tudom vezetni hogy beinduljon. Azt mondta most ne bántsam mert nagyon fáj neki. Annyira nem fájhat neki mert simán dobálja a gyereket. Egy álom pasi volt. 10 év után is ugyan akkora tüzet lehetett látni a szemében és csillogott a szeme ha rólam beszélt. 10 év után is olyan volt mintha 1-2 hónapja lennénk együtt. Most mintha ez a tűz egy csapásra eltűnt volna a szeméből. Az elejétől fogva nagyon jó apa és gondoskodik a gyerekről. Nagyon sokat foglalkozik vele de félek hogy mint férjet el fogom veszíteni. Most olyan mintha csak a gyerek tartana minket össze. Nem tudom mit csináljak semmikép sem akarom elveszíteni mert szeretem.