A párommal 12 éve vagyunk együtt, régebben elég sűrűn volt szex, mostanában kb. havi 1 alkalom, de volt rá példa, hogy még annyi sem volt. Mi a probléma, kinek van igaza?

Nagyon rosszúl csinálja a párod. Tudassad vele, hogy férfiként igenis igényled a szexet, ez száunkra az intimitás feltétele. Az intimitást meg ő igényli, tehát ezzel tud tenni érte.

30 évesen heti 3-4 a normális, nem 1.

Nem szed fogamzásgátlót? Az okozhat libidó csökkenést. Esetleg elengedted magad vagy ő nem tartja magát vonzónak?

Hasonló helyzetben vagyunk, én vagyok a nő. Nincs minden héten szex, előfordult már az is, hogy egy hónapban csak egyszer volt. A gyerekünk nemrég múlt egyéves.

Én nem fogom megmondani, mi a gond nálatok, nem is tudnám, csak elmesélem, hogy nálunk mi, és te vonatkoztasd magatokra azt, amire ráismersz.

A gyerek alvókájával nincs szerencsénk, máig felébred éjszakánként. Nem egyszer, van hogy ötször is. Több mint egy éve nem aludtam végig egy éjszakát. Eleinte "csak" baromi fáradt voltam, mostmár idegesít is, hogy miért nem kaphatok EGY k@*$a éjszakát, elegem van ebből. A férjem a másik szobában alszik, nem ébred fel a gyerekre. Ő aludhat.

Pedig a megcsalas az egyik esélyes, hidd el amelyik nő akarja az megtudja oldani gyerek ide vagy oda. Reméljük azért nem. Ez a szitu.

Aszexualis nem lesz csak úgy az ember pláne ha régen sok volt.

Akkor maradnak a lelki gondok, azt mikor azt irtad h 24oraban a gyerekkel van h gyesen van otthon a gyerekkel? Csak mert ez lehet magyarázat rá h nincs társasága csak a gyerek és kezd befordulni.

A romantika nem a rózsaszirmokat jelenti. Nulla, azaz nulla munkát fektetsz magába a kapcsolatba. Nem udvarolsz, nem kedveskedsz a párodnak. Abszolút nem dolgozol azon, hogy mint pár is működjetek. Ne csodálkozz ha rohadtul nincs kedve veled szexelni, soha nem tettél azért, hogy az érzelmeket fenntartsátok. Hogyha te nem is érted, hogy mit jelent a párkapcsolatba fektetett munka, ha eszedbe sem jut, hogy mondjuk el kéne járni randizni akkor mit vársz? Persze, hogy a háta közepére sem kíván a párod.

De az is édeskevés, hogy a gyerekkel foglalkozol néha. Miért nem veszed ki mindenből az 50%-od? Bárki elgügyög a kisgyerekkel 1-2 órát de ez semmi terhet nem vesz le a párod válláról.

Nem értem h minek kérdezel, ha minden lehetséges válaszra írsz egy kifogást, h ezért v azért nem így van!

Most megoldást keresel, vagy sajnáltatni akarod magad?

Nem tudom h hány évesek az itt válaszolók ( nekem az írások többségéből nem az jött le h tizenévesek)

30 éves vagyok 6 éve házas, van egy 4 éves gyerekünk, és most várjuk a tesót.

Hiába magyarázod azt h neked milyen rossz.

Bele se akarsz gondolni abba h neki milyen. Elkönyveled és felháborodsz azon h neki biztosan jobb dolga van mint neked és még dugni se akar!

Ez aztán a hozzáálás!

Én úgy éreztem magam, mint egy láncon tartott kutya, mikor a gyerekeim kicsik voltak, pedig nagyon szerettem őket. Három kicsi volt egyszerre. Az örökös készenlét, rendelkezésre állás nagyon megterhelő pszichésen. Magadra alig jut idő, de még egy egyszerű dologba sem érdemes belefogni, mert úgysem hagyják, hogy befejezd. A figyelmes nem lankadhat egy pillanatra sem. És amikor a gyerekek elaludtál, és egy kicsit kiereszthetnél, akkor jön a férj az igényeivel. Akkoriban én is úgy éreztem, hogy mindenki az én vérem ez szívja. Aztán ahogy nagyobbak lettek, a helyzet is javult.

Egy nőnek a szexhez hangulat kell, rá kell hangolódni, akár már órákkal előtte. Erre te mit csinálsz? Pár naponta rákérdezel. Persze hogy csak egy újabb kötelesség neki.