Meddig fog ez még tartani? Mit gondolsz erről?

Pár hónapja egyedül vagyok, és azóta úgy érzem teljesen kivetkőztem magamból. Rengeteget járok bulizni, ahol kiharcolom a srácok figyelmét, odaadom magam nekik, majd rendszerint ők azok akik többet is szeretnének. Tehát elkérik a számom, majd keresnek és megbeszélünk egy randit, én az első randiig még eljutok, de részemről nem megy tovább. Valahogy úgy érzem nem akarok párkapcsolatot, irtózom a gondolattól, hogy valaki részese lesz az életemnek, hogy ő jelenti majd megint az egész életemet...

Tehát lerázom ezeket a srácokat, hogy aztán újra kiélvezhessem az egyedüllétet.

Egyre jobban félek attól, hogy ez már mindig így lesz, és nem leszek képes igazi kapcsolatra. Mit csináljak? Vagy várjak, és idővel ez megoldódik??

Most 19 éves vagyok, és kb 5 hónapja nincsen párom, előtte volt egy három éves kapcsolatom, aminek az exem vetett véget. Gondoltam arra, hogy mi van, ha azért viselkedem így, mert még nem vagyok túl az exemen, de rájöttem, hogy hozzá se mennék vissza, mert csúnyán átvert, és nem bízom meg benne.

Miért csinálom ezt? Vagy szerintetek normális, hogy egy ilyen hosszú kapcsolat után, és kb. fél év egyedül lét után még nem vagyok képes egy új kapcsolatra?

Tudom, hogy nem maradhat ez örökké így, szeretnék családot, gyerekeket, majd egyszer.

Köszönöm, ha tudsz tanácsot adni.

(A "mekkora rib@nc vagy" meg egyéb jellegű kommenteket légyszives hanyagoljátok, mert segítséget kérek nem erkölcsi prédikációt)