Tényleg csak minimális esélyünk van (vagy semennyi) életünk végéig együtt lenni? :" (

16 éves lány vagyok, most leszek nemsokára 17. Barátommal fél éve vagyok együtt, (kb. három éve ismerjük egymást.) és rettenetesen szeretem, úgy fogalmazok, hogy meghalnék nélküle, és szerintem ő is ugyanúgy érez irántam még akkor is, ha nem mutatja ki. :) Lényegében mindent együtt csinálunk, ha egy napot nem látom, már megőrülök. :( Úgy érzem, hogy mind a ketten érettek vagyunk az életre, a fiú okos, aranyos, kedves, kész úriember, gyönyörűen vezet, és ami a legfontosabb, hogy rendkívülien felelősségteljes. :)) Már összeköltözésen, közös nyaraláson is gondolkodtunk, ami tudom, hogy korai, de megoldható lenne, és nagyon szeretném mind a kettőt.

A probléma mindösszesen annyi, hogy annyi, de annyi embertől, főleg felnőttektől, akik saját tapasztalatból mondták, mégpedig azt, hogy ennyi idősen nem lehet megtalálni az igazit. :"(( Egy kivételről sem tudok, sőt, a maximum idő amíg együtt volt a két illető, nem több mint egy év. Ennek a gondolata miatt szinte sírva fakadok. Mondjuk ismerem a mai fiatalságot, és tudom, hogy mind a ketten mások vagyunk, mint ők, de ezeket a dolgokat javarészt felnőttek mondták. Kérlek szépen titeket, nyugtassatok meg, nem akarom őt elveszíteni semmi áron. :"( Esetleg tehetnék érte valamit?

L/16 barátom L/18 (Bocsánat, hogy hosszú lett, köszönök minden segítséget, biztatást. :)