Hogy van ez? Nem tudok felejteni

A kövi kis monológomat nem egészen ide irtam, de tkp ide tartozik:

Ilyen a szerelem, és az utnáni állapot. A szerelem szerintem az ember átka. KÍvánod, sóvárogsz utána, aztán összejön, boldog vagy, mégha néha meg is bánt, esetleg veszedtek, de feladsz egy darabot magadból, megváltoztat, mert úgy viselkedsz, ahogy neki jó. Engedsz, kompromisszumot kötsz, féltékeny vagy, türsz olyanéret ami neked kényelmetlen, csak h neki jó legyen, adsz és csak adsz. Aztán kapsz vissza valami? Én még nem nagyon kaptam. Happy meg boldogság, aztán kapsz egy pofont, vége lesz. Sírsz, szenvedsz gyötrődsz, várod h túl legyél rajta. DE nem leszel túl ! Soha ! Egészen addig biztos hogy nem amig nem jön egy másik szivbitorló, mert beléd van programozva h szeretni és szeretve lenni ! Márpedig az ember szerelem nélkül nem ember, igy ha nincs senki, csak egyetlenbe kapaszkodhat: abba ami elmúlt. Szal hülyeség az egész továbblépős dolog, max ahogy te is mondtad agykontrollal bebeszélnmi magadnak, hogy jól érzed magad, amikor nem érzed jól, csak hogy enyhüljön az a ki-ba-szott szikla a mellkasodon, gombóc a torkodban, hogy végre levegőhöz juss ! És amikor már sikerült volna becsapnod magad és jól érezni, akkor jön egy másik, és kezdődik az egész előről, és te hülye (nem te vagy a hülye, csak általánosság !!!! ) azthiszed h ez tök jó, és annyiban tényleg jó hogy képes vagy elfelejteni a múltat SZÓSZERINT egyik pillanatról a másikra, csak mert szépek a szemei, tkp az egész folyamat kezdődik előről és még örülsz is neki. De nem tehetsz mást, mert ilyen a programod. Hát csodálkozik az ember, hogy miért jár ennyi sérült lélek AZ UTCÁN? Hogy miért nem bizik ahelyett h szeretne? Mert tudat alatt tudja hogy ugyanaz a lemez fut, és nem tudja feldolgozni, hogy ez is megakadhat. Így lehet szeretni egy életen át valakit is? A házasság se garancia. Mert mindenki menekül, az egyszerűt választja a harc és küzdelem helyett, m int hogy leülne beszélgetni. Pont én mondom mi? Mi mindig megbeszéltün mindent, de legutoljára ő is húzta a nyúlcipőt. Mondjuk ez az ő sara.