Nem fogad el a párom családja ezzel próbálnak szétválasztani minket? 22/F és 18/F

Már több mint 2 éve vagyunk együtt.

Abból 1 év távkapcsolat és évi 5-6szor tudtunk találkozni pár nap erejéig.

Akkor még tanultunk.

Utánna már egy éve feljöttem hozzá budapestre videkről lakni és dolgozni, hogy együtt legyünk. Pár hónap után újra fél évig ugy mond ritkánábban találkoztunk munka hely és szállás váltás miatt. De már 4hónapja vissza jöttem pestre és egy kerületben is élünk. Viszont a családja még látni sem akar és hozzájuk sem mehetek ha otthon vannak a szülők.

Eddigi két év alatt max 7szer aludtunk együtt... és most teltbe a pohár nálam mert bármit szeretnék, mondjuk közös napokat vagy együttalvást vagy csak menjünk el hozzám vidékre, hogy meg mutassam milyen és hogy hol nőttem fel. Semmit nem engednek. Annyira manipulálják és keretek közé helyezik. Anyósnak üásin férje van és az apósom az normális. De az anyja és az új férje nem fogad el.

Konkrétabban szólva anyós szorakozik velem és elöbb engedi el bulizni és lerészegedni az éjszakába bárkivel mint hogy velem töltse az estét. Az új férje még úgy sem hajlandó velem találkozni, hogy már a barátnőmet eljegyeztem mert szeretem. És plusz a hapi alkoholista nem kicsit. És pár hete kezdett ez miatt megromlani a kapcsolatunk mert igen férfi vagyok és nekem is szükségem a törődésre és a párom fizikai közelségére. De az hogy heti párszor és csak pár órát tudunk együtt lenni nekem ez édeskevés. Plusz már a sey is ritkábban van. És azért fiatalok vagyunk könyörögöm..... a párom még tanul és szeretne is még tanulni de egyszerüen anyira meg tudják zsarolni a szülei mindennel hogy szerintem fél tőlük. És nem akarom megvonni a tanulást de egyszerüen nem képes kiállani magáért és értünk. Ha valamit még tudni szeretnétek akkor kérdezzetek. Nagy vonalakban ennyit írok. Szerintetek mit tegyek? Hadjam el? Vagy várjak? Őszintén szeretem is de ez már sok nekem és elhagyni sem szeretnék mert nem akarok egyedül lenni és neki fájdalmat okozni. Bár sokszor már nem tudok mit.kezdni a magánnyal és azzal hogy egyedül én probálok valamit tenni ezért. És most meg gyerekesnek hív és nem tudok tervezni előre mert folyton kérem vagy kicsit eréjesebben mondom hogy álljon a talpára értünk. De nem fogja fel hogy mit tesz velem milyen lelki fájdalmaim vannak és azz sem hogy én ebbe bele fogok rokkani mert nem azért hagytam ott a családomat vidéken hogy ne legyen boldog és hogy ne legyen párom.... köszii hogy elolvastad.