Sosem keres, emiatt bennem rosz érzések alakultak ki, szerintetek normális ez? (vagy én fektetek tul nagy hangsulyt erre)?

Miért van az hogy a barátnőm sosem keres telefonon, nem hív fel, hogy mi van velem, hogy vagyok...(ez az első 2 hónaőban igy ment, de már nem bírtam...és mondtam neki hogy örülnék neki ha ő is felhívna néha milyen jól esne...

ezért bocsánatot kért.továbbá hogy nincs pénz a telefonján) viszont a szüleién van pénz mind az anyukájáén mind az apjáén.., továbbá elmondta hogy a korábbi barátjait sem kereste sosem...mm mondom ok:S

Volt hogy én nem kerestem 1 napig, jött az SMS, ""most mi a bajom miért nem keresem, valami bajom van vele, Ő még ennyi bizalmatlanságot nem kapott mint tőlem"" --ezt sehova sem tudtam tenni.

Ahelyett hogy valahogy felhívott volna hogy mi van velem, küldi ezt az sms-t.

Ő is megtehetné, nem hiszem hogy a szülei nem adnák oda neki a telefont egy 2 percre hogy felhívjon:S

Aztán beszélgettünk erről..újra elmondtam neki hogy ő is kereshetne mert nekem jól esne. (másnaptól kezdett el csörgetni..de ez már nekem nem úgy esett mintha magától tette volna... amolyan kényszerből csinálja érzésem volt.)

ekkora már eléggé kész voltam emiatt.. mert nem kaptam visszajelzést. igaz.. mondta személysen mikor találkoztunk hogy szeret, de mégis annyira bennem kialkult ez az érzés pont ilyen dolgok miatt, hogy nem vagyok jó neki, nincs szükség rám...stb.

Már a 4-ik hónapban járunk, és nem változott semmi:S annyi hogy csörgetni csörget, netről küld sms eket is...de utóbbi 1 hétben már semmi.max napi egyszer csörget és ennyi.

Ruhákra cipőre van pénze...és ő maga is mondta hogy tud pénzt szerezni ha akar a mamájától stb.

De arra hogy feltölse a telfonját.. nincs? pedig jól tudja mennyit jelentene nekem ha keresne,,,olyan rosz hogy mindig csak én hívom, és néha már... papucsnak érzem emiatt magam:S

Van mikor felhívom hallom a hangján hogy baja van és hiába kérdem nem mondja el nekem.. csak az hogy nincs semmi baj.. és csend, nem szól semmit, ilynkor hajlamos vagyok magamra venni hogy velem van baja...:s mivel nagyon szeretem.

kezdek belefásulni:S mert nem kapok úgy visszajelzést. és már magamban keresem a hibát...

(egyébként heti 1-2 alkalommal tudunk csak találkozni)

Szerintetek ezt tul komplikálom?

(hozzá teszem olyan dolgok is vannk már az önbizalom hiányomban mint például, van egy srác akinek igencsak bejön a barátnőm, de azzal áltatja,hogy csak barátként nézz rá, minden este felhívja napi kétszer is, volt hogy még mellettem is felvette neki a telefont zokszó nélkül, majd jókedélyüen beszélgettek 10 percen át. úgy hogy én is ott voltam:S

az önbizalmam igen csak le került, főleg az elején.. eltünt már a tartásom a büszkeségem is..mivel mindig csak én hívtam, kerestem, mert féltem hogy elvesztem, mert szeretem:S a lány 16 éves.