Tényleg ennyire rosszat mondtam ezzel?

1 hónapja voltunk együtt, úgy látszott, minden rendben, kedves volt, figyelmes, mindenről tudtunk beszélgetni, ragaszkodott hozzá, hogy mutassam be a szüleimnek, stb. stb. Ekkor egy hosszú beszélgetés után őszintén kicsúszott a számon, hogy vele el tudnám képzelni a kapcsolatot hosszú távon is. Szó szerint ennyi. Nem volt szó se együttélésről, se házasságról, se gyerekkérdésről, előtte se, csak abban a pillanatban én úgy éreztem, hogy jó lenne, ha így maradnánk együtt. Azt hittem ő is így érez, de kikelt magából, hogy mégis minek nézem én őt, és mit képzelek róla. Én meg nem értettem, mire mondja ezt, próbáltam tisztázni, de mintha nem is vele beszélgettem volna, és az lett a vége, hogy elküldtem a fenébe, és ezzel vége is lett a szép kapcsolatnak. Nem akarom visszacsinálni, ez a hajó már elment, de azóta is ez jár a fejemben, hogy tényleg ennyire rossz volt ez a mondat, és nem értem, hogy miért reagált így?