Volt már, hogy olyat néztél el a párodnak, amit magad se gondoltad volna, hogy meg tudod bocsátani?

En nem hiszem hogy a parkapcsolat arrol szol hogy mindent le kell nyelni.

En a megbeszeles valtoztatas kompromisszumok hive vagyok.

Ha vkinek bànto szamomra a magatartasa, akkor gyakorta nem egyszeri esetröl van szo, azaz joforman folyamatos. Ha nem valtoztat es nem erdekli en hogy erzem ettöl magam akkor szépen kezdem le is irni a kapcsolatot hogy nem is szeret es latom a vègét ia h el fog hagyni csak idö kerdese

Pelda. Beszolnak, kostolgatnak a haverjai, ö mellettük all, nem véd meg. Ez sem maradt egyszeri eset. Probaltam megbeszelni es szerinte magamat kell megvedenem nekem kell öket leoltani. Hàt nem ment. Helyette a kapcsolatunk romlott, egy idö mulva màr ö sem tisztelt.

Olyan, ami egyszer fordult volna elö, eseti megbantas amit el kellett volna neznem, es ne lett volna ismetlödö, nem volt.akarmennyi "fajdalmamra"visszaemlekszem, egyszeri alkalmi fajdalmak nem voltak.

Igen velem előfordult néhány partner esetében, de csakis egy alkalommal az elején. Világosan, mérsékelt indulattal el szoktam magyarázni a partnereimnek, hogy az a bizonyos dolog engem miért zavar és nyilvánvalóan adok lehetőséget a bizonyításra, ha szeretem annyira az illetőt... Viszont ha megszegi az adott szavát, vagy a megkötött kompromisszumot, akkor nincs apelláta.

25/N