Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg ekkora baj, hogy nem sok közös pont van az érdeklődési körünkben (hosszú)?
Lassan 7 éve vagyunk együtt, én 26 éves vagyok, ő 35.
Amikor megismerkedtünk is én rock-metal koncertre járós voltam, ő "partizós", én inkább itthon ülő ő pedig évről évre inkább eljárogatós, eleinte, amikor összejöttünk, egyáltalán nem volt az, de előttem igen.
Azt mondta, elkezdett gondolkozni azon, hogy egyáltalán miért van együtt velem, ha semmiben nem vagyok a partnere. Mert hogy én..
-nem akarok vele standra menni, amit én soha nem is szerettem és amikor legutoljára voltam, akkor is elkaptam egy hónapokig húzódó, szteroidos injekciót igénylő bőrbetegséget (persze neki nem lett baja..)
-nem akarok vele "csak úgy" lemenni éjszakára Siófokra, mert hogy ott milyen jó, nagy a tömeg, party meg ilyenek, amikor nagyon jól tudja, hogy utálom a tömeget és az olyan jellegű "szórakozást" is
-nem nagyon szeretnék elmenni megcsinálni a nagy motoros jogsit, hogy együtt motorozhassunk... igazából ez is az ő hobbija, csak nincs benne társa, így jöttem én a képbe, igaz, ő is belátja, hogy 0 érzékem van a vezetéshez, de mégis csak győzköd, hogy csináljam meg aztán majd motorozunk...
-nem akarok vele biciklizni, amikor ő 50-60 km-ekről beszél csak és kizárólag, én meg csak az elmúlt 2 héten tekertem 200+ km-t, mert most ilyen munkám van -nem érti, hogy nekem egyáltalán nincs mozgáshiányom, de ebben szintén nem talál magának partnert, ezért vagyok én megtalálva ezzel is, ugyanez konditeremmel (soha nem szerettem mozogni, amikor megismert, akkor sem)
-nem érti meg, hogy én itthonról dolgozom, de mégsem tudok csak úgy pikk-pakk egy szabadnapot csinálni magamnak, hogy a hasamra ütök, ahhoz előre kéne dolgozni stb., de szerinte kb. azonnal ugranom kéne, ha kitalál valami programot
Szerintem egyáltalán nem kötelező mindenhova együtt menni. Ő el szokott hívni sörözni is a haverjaival, de nem érti meg, hogy én ott egyáltalán nem érezném jól magam. Vagy ha meghív vacsorázni és én rákérdezek, hogy valamelyik haverja is ott lesz-e, akkor megint én vagyok az antiszoc és a hisztis, pedig egyszerűen én nem érzem magam jól velük, nem nagyon tudok felszabadulni a társaságukban. Ráadásul én egyáltalán nem is iszom. Nekem eszembe se jutna az én programjaimra elhívni, mert tudom, hogy úgysem érezné jól magát egy koncerten, így általában egyedül szoktam járni ilyesmire, vagy anyukámmal pl. kiállításokra Pestre (innen 60 km).
Barátommal ilyen félig étterem-félig gyorskaja helyre szoktunk eljárni, néha a családjainkhoz (de én a sajátomhoz inkább egyedül megyek, mert tudom, hogy ő ott se érzi olyan jól magát), kutyát sétáltatni... De ha mondom, hogy menjünk el sétálni, akkor neki persze semmi kedve, keresi a kifogásokat... És az is kiszaladt a száján, hogy ő nem így képzelte el a kapcsolatunkat, mert nem vagyok partnere semmiben. Hozzáteszem, hogy most a szexuális életünk sem az igazi, mert van egy hüvelyi fertőzésem és méhszájseb fagyasztás előtt is állok, mert nagy és vérzékeny, így a szex is fáj, ráadásul vérzek is utána. Ez kb. egy 3 hónapja húzódó dolog, rengeteg kúpot, tablettát elhasználtam, de érzem, hogy még mindig nem tökéletes. Ő sokszor kérdezte ez idő alatt, hogy nekem egyáltalán nem hiányzik a szex? Nem is értettem, a rákszűrésem eredménye is alig lett meg, mert túl véres volt a kenet (bocsi a részletekért), de nyilván csak a szexen jár az eszem, nem baj, hogy nagyon fáj még egy tampon felhelyezése is...?
Mondta ő is, hogy tudja, hogy nem valami figyelmes mostanában, de azzal, hogy én nem vagyok partnere a dolgaiban, kiölök belőle mindent... Igaz, most a munkahelyén is egy válságot él meg, váltatni fog, mert a mostaniból már nagyon elege van, tiszta idegbeteg tőle. Elhiszem, hogy nem elégedett, de úgy érzem, hogy rengeteg dolgot rám vetít ki. Anyagilag sem állunk túl jól ebben az évben, elég sok váratlan kiadásunk volt, ezért a nyaralás sem fért bele, amit ő szintén nagyon szeretett volna.
Én egyáltalán nem látom ilyen tragikusnak a helyzetet, szeretek egyedül lenni, nem zavar, ha eljár havonta 1-2x iszogatni, ha motorozik, vagy úszik, örülök, hogy kikapcsolódik és nem is értem, miért kellenék én mindehhez?
válasza:Dehogy. Bizonygatja magának, neked, majd a barátaitoknak, hogy mennyire jól döntött, amikor szakított veled.
Az első férjem ugyanilyen szövegekkel jött. Akkor már húzogatta az utódomat, de kellett a belső megerősítés, hogy velem mennyire nem illik össze. Ez jól jött a barátoknak való megmagyarázáskor is.
válasza:Igazából rettentően sok problémád van és tényleg nem illetek össze
Én az ilyen nőket otthagytam
válasza:Egy párkapcsolatra nincs olyan recept, ami minden esetben 100%-ig működik... az adott emberek személyiségétől függ, hogy mi tesz egy kapcsolatot működőképessé és mi nem. Van, aki annyira szabad szellem és annyira szükséges neki a személyes tér, hogy nem kell neki együtt töltött idő vagy együtt végzett hobbi ahhoz, hogy tartalmas, érzelemteli kapcsolatban legyen a másikkal, van, akinek meg mindez kell. Az lehet, hogy ismersz olyan párt, akiknél ez működik, hogy 1-2 órát töltenek együtt hetente a dugáson meg az alváson kívül, az is lehet, hogy amúgy ők is csak "elvannak" és valamelyik felet zavarja... ebben az esetben a párodat ez igenis zavarja, és szenved benne. Kérdés az, hogy te ezzel mit kezdesz, ha ő gyáva ahhoz, hogy szakítson, ha effektíve nem érzi jól magát amiatt, hogy nem jártok el.
Én sem vagyok egy olyan típus, aki mindig a másik fenekében van, de azért nekem az általad felvázoltnál több együtt töltött minőségi idő kell a párommal, amikor ez elkezdett a nullára redukálódni a ma már exemmel, az volt első jel, ami miatt fontolóra vettem a szakítást (az megint más kérdés, hogy ő nem ilyen volt, amikor megismertem, és az sztem is hülyeség, ha valakit megismerek, tudom róla, hogy inkább otthonülős, de mégis elvárom tőle, hogy mászkáljon el velem mindenhova, csak mert így képzeltem el egy ideális kapcsolatot).
Rettentően sok problémám van... De az, hogy ő se vevő arra, amit én szeretnék, az nem számít?
Na mindegy, kíváncsi lennék, hogy mások mit csinálnak együtt, bár neki úgyse tetszenek az én ötleteim (még annyira sem, mint nekem az övéi)
válasza:Ne haragudj, de nekem elegge sotlannak tunsz es ugy latszik, egy fikarcnyi erofeszitest sem vagy hajlando hozni, annak erdekeben, hogy a kapcsolatotok be egy dogunalom nyugdijasklub legyen.
A szakitason kivul meg van az az opcio, hogy megprobalod magad megemberelni es egy kicsit a kedvere tenni.
En meg mit nem adnék, ha talalnek egy ilyen pasit, aki velem akar lenni es kozos programokat szeretne velem (mert nem a bulin van a hangsuly, hanem azon hogy VELED akar lenni). De most mar tudom, hogy ugy latszik, az ilyen savanyú nok stoppoljak az olyan ferfiakat, akiknek szinten porges az elete, mint nekem 😂
Nekem soha nem volt a pörgés az életem... Mint már többször is írtam, én itthon ülős vagyok, ami nekem nem is fáj annyira, mint neked.
Nekem nem ad élményt egy mozi, vagy egy tömegben egy buli. De ezt mindet ő is tudta.
Mivel főzögetni már nincs kedve, így csak én csinálok ételeket, amikkel rengetegszer a kedvére teszek. Boltba sem jön velem, csak én vásárolok be, amivel szintén sokszor a kedvére teszek.
Oké, hogy úgy néz ki, velem akar lenni, egy ideig én is vele akartam, amíg rá nem jöttem, hogy neki nem az a fontos, hogy kivel van, hanem hogy csak legyen valaki... Ez van.
Köszönöm, hogy azért lesavanyú nőzöl, lesótlanozol és dögunalom nyugdíjasklubnak minősíted az életem, mert itthonról dolgozom és mert nem szeretnék bulizni. Ez legyen a legnagyobb bajom.
Itt senkinek nem mond semmit, hogy valaki nem partiarc, hanem többet jelent neki egy kettesben töltött bármi itthon?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!