Házasságon kívüli szex, ti hogyan kerestek erre partnert?

Én komolyan ugy latom, hogy te csak dugni akarsz a nejeddel

Vidd el vacsizni de utana ne kezdemenyezz szexet. Bokolj, de ne szexualisan. Szeresd, de be szexualisan. Fontos, hogy ne szextargynak erezze magat, mert most picit annak irod ot le. Szep nő, ez teny. És mi még? Jó anya? Okos? Vicces? Ezeket tudja?

OFF, de segíteni szeretnék csak! A női oldalt erősítem.

Igen, külön téma a szex és a simogatás! Én nem panaszkodom már, (tudtommal a párom sem), de azt én sem szeretem, ha minden apró fizikai érintés csak amiatt van, hogy szexelni akar. Tíz éve vagyunk együtt, már megtanultuk a másik legapróbb mozdulatát is, és ő tudatosan figyel erre. Kellenek intim ölelések, egy puszi a homlokra, egy simi az arcon, egy kézcsók, amiből nem a vágy süt, hanem a tiszta szeretet, mindenféle szexualitás nélkül.

Azért érzem át a kérdést, mert teljesen ugyanolyan helyzetben voltam, mint a párod! Rohadtul nem hianyzott. A szüleim belémneveltek egy olyan mértékű szégyenérzetet és averziót a testiséggel kapcsolatban, amit pokoli nehéz volt levetkőzni. Hosszú évekig küzdöttem vele, szakember segítségével is, mert éreztem én, hogy nem jó ez így, a páromnak sem akartam csalódást okozni, én AKARTAM változni! De elképesztő nehéz volt. Szülés után az ember szégyelli a testét, és ez tud odáig fajulni, hogy inkább le sem vetkőzik a párja előtt. Ilyenkor kell a férfi oldaláról egy pár olyan ad-hocnak tűnő bók, dicséret, ami lehet hogy nem egyértelműen és láthatóan, de oldja ezt. És a legfontosabb, hogy meg kell tanulni felizgatni a másikat. Én mindenféle káros szenvedélyt maximálosan mellőzök, de nekem segített az elején, hogy bizonyos feszültségoldó élvezeti cikkeket bevetettünk előtte. Megfeledkezel a gátlásaidról, és csak a pillanatnak élsz - és élvezed. Kimondasz olyan dolgokat, amiket amúgy eszedbe sem jutna - segítve ezzel a párodat. Ez véletlenül sem buzdítás, csak saját tapasztalat. Sőt, nagyon szarul hangzik tudom, de pornót is néztünk együtt, hátha, és bevált! Kipróbáltuk mindenféle segédeszközt, volt, hogy az egész este csak rólam szólt, és ez az újdonság elképesztő hatással volt ránk.

Azért írtam le, hogy lásd, van aki tudott változtatni ezen, lehet is változtatni, és biztos vagyok benne, hogy a Te párod is tudna! Mert ez neki sem jó így, csak nem beszél róla. Vannak benne gátlások és félelmek, amit nem mond. Nekem a párom nélkül nem ment volna, hihetetlen, hogy kitartott mellettem és végigcsináltuk, örökre hálás leszek neki. Ezért kérlek, hogy próbálj ki más módszereket, beszéljetek róla őszintén, még egyszer, utoljára tegyél bele minden energiát! Ha egy kicsit is fordul a kocka, egy picikét tudsz neki újat mutatni, egyre könnyebb és könnyebb lesz!

Kitartást!

Az ugye megvan mindenkinek, hogy a kérdező nem azt állítja, hogy valahányszor hozzáér a feleségéhez, akkor szexet akar, ellenben az esetek döntő többségében ha úgy ér hozzá, akkor a nő hárít?

Hányjátok a trágyát a kérdezőre, miközben próbálna valami normális megoldást találni a helyzetére. Próbált javítani rajta, voltak párterápián, beszéltek a nyitott házasságról, a válásról, de a kérdező a családját nem akarja elveszteni, miközben a felesége libidója valahol jó mélyen van elásva. Kíváncsi lennék, hogy a fentieket egy nő írta volna ki, akkor is hasonlóan támadnátok-e?

"Hányjátok a trágyát a kérdezőre, miközben próbálna valami normális megoldást találni a helyzetére"

Valahogy van egy viszkető érzésem mikor ilyen kommenteket és ilyen kérdezőket olvasok, akik azzal jönnek, hogy MINDENT megpróbáltak, de semmi sem működik. Tényleg viszket a könyököm, mert sok olyan embert ismerek az életben akik szintén szeretnek ilyen fennkölt szavakkal dobálózni, mint mindent, az égvilágon MINDENT kipróbáltam és mikor kicsit rákérdezel rájössz, hogy ez 5 perc próbálkozást, néhány dicsérő szót, 1 szál rózsát és utána óriási nagy drasztikus módon lépés párterápia.

Nem ismerem személyesen a körülményeket és baromira kevés az a néhány mondat amiben az egyik oldal leírja a véleményét, de csak a szavak közötti burkolt gondolatokból lehet következtetni 1-2 dologra.

És nekem az az érzésem, hogy a kérdező próbálkozott kicsit a saját tempójában, saját magából kiindulva, és utána feladta. Tudom, nagyon nehéz úgy próbálkozni, hogy neked sincs kedved (én is házas vagyok:), de azt tényleg nagyon felelőtlennek tekintem, hogy gyerek előtt sem működtek a dolgok és utána kiakadunk, hogy gyerek után nem lett jobb és most akkor jöhet a szerető.

Ez egész beszélgetésnek a fikázás a lényege, hiszen a kérdező is csak ki akarja önteni a lelkét és alig várja, hogy valakibe belerúgjon, hogy haragját kitöltse valakin.

Nem tudunk helyetted élni és dönteni, de neked döntened KELL. Cselekedni. Bármit választasz, annak 100% felőled kell jönnie, nem tőlünk! Senkinek sem hiányzik, hogy minket hibáztass majd a döntéseidért.

Ez a felnőtt élet, sajnos az ember mindig a saját bőrén jön erre rá, de a felnőtt lét a döntésekből áll, a nehéz döntésekből és azok következményeiből. Dönts! És vállald a következményeket! De ne merj senkit hibáztatni a tetteidért!

@24:"Nem ismerem személyesen a körülményeket és baromira kevés az a néhány mondat amiben az egyik oldal leírja a véleményét, de csak a szavak közötti burkolt gondolatokból lehet következtetni 1-2 dologra."

Ehhez képest mégis eldöntöd, hogy a kérdező a hibás. A vaslogika csodái...

Tény, hogy a kérdező "hibázott", amikor olyan nőt vett feleségül, akivel a házasság előtt se volt rendben a szexuális élete. Ezen túlmenően viszont próbált javítani, több javaslatot is tett, mire a felesége úgy reagált, hogy se a szexuális életüket nem próbálta rendezni, se engedményt nem adott a férfinek. Mégis milyen állapot ez? Tényleg bármi történik a férfi a hibás, mert le akar feküdni a feleségével? Tényleg a heti/két heti 1 alkalom a normális? És ne gyertek ezzel az "álló farokkal támadja le szegény szerencsétlen nőt" dumával; gondolom itt mindenkinek olyan szerelmi élete van, hogy a szex egy hangulatos sétával, gyertyafényes vacsorával, lágy flörtöléssel és romantikusan kezdődik - itt még senki se bújt oda a párjához és búgta a fülébe, hogy mennyire kívánja...

És végül nem, szerintem se megoldás a megcsalás vagy a házasságon kívüli szex, de ez se megy így.

"És ne gyertek ezzel az "álló farokkal támadja le szegény szerencsétlen nőt" dumával; gondolom itt mindenkinek olyan szerelmi élete van, hogy a szex egy hangulatos sétával, gyertyafényes vacsorával, lágy flörtöléssel és romantikusan kezdődik - itt még senki se bújt oda a párjához"

De, jövünk ezzel, mert egy háziasszonynak aki x éve otthon gyereket nevel, és nulla kedvességet és figyelmet kap a férjétől, annak már nem elég annyi hogy a férj oda dörgöli hozzá a farkát egy szál rózsa mellett pl.

Ne hogy azt mond, te nem hallgatnád meg a nő véleményét is erről? Mert lehet tudna ő is egy oldalnyi panaszt írni a férjéről.

@26: Nyilván azért voltak gondok a szexszel már házasság előtt, mert már akkor se kapott elég figyelmet a felesége, sőt azért is ment hozzá a kérdezőhöz, mert az nem figyelt rá eléggé.

Meghallgatnám szívesen a kérdező feleségét, de ettől függetlenül szerintem a nagy többséget nem érdekelné a véleménye, mert már eldöntötte, hogy a kérdező a tapintat nélküli, szexmániás férfi.

Nyitott házasság!

Vagy rengeteg társkereső oldal van..Tele nőkkel, akik otthon nem kapnak eleget..Ám, ha jómódú vagy ne csodálkozz, ha fél éven belül terhes lesz "véletlenül" vmelyik nő..d

a kerdezo vagyok

koszonom a sok hasznos (es kevesbe hasznos :) ) valaszt

egy dologra reagalnek meg:

"Ez egész beszélgetésnek a fikázás a lényege, hiszen a kérdező is csak ki akarja önteni a lelkét és alig várja, hogy valakibe belerúgjon, hogy haragját kitöltse valakin."

nem vagyok haragos senkire - magamra sem - es soha senkibe nem "rugtam bele" ahogy te fogalmaztal.

ha elolvasod neked is normalisan valaszoltam, elfogadom, hogy mas a velemenyed a temaban.