Mit tanultál a saját megcsalatásdból, mi a tanulság, konklúzió?

Azt tanultam, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni, és sokkal hamarabb kellett volna elhagynom.

Problémàs volt a kapcsolatunk , az exvőlegényem az idő múlàsàval egyre betegesebb módon féltékeny, üldözési és irànyítàsmàniàs lett, azt képzelte, hogy nekem kötelességem minden szabad percemet vele töltenem, azt próbàlta elérni, hogy haverokkal ne tartsak kapcsolatot, mindenkire féltékeny volt, minden percben amit nem vele voltam megcsalàst làtott, sok volt a veszekedés! Emellett sok mindenben nem értettünk egyet egy esetleges közös jövőt illetően. Még akkor beszéltünk ezekről, amikor kevésbé volt durva a helyzet. Èn próbàltam türelmes lenni, megmenteni a kapcsolatot, de nem lehetett emberi módon kommunikàlni vele. 7 hónapig tűrtem, aztàn elegem lett és egy utolsó cseppet követően elhagytam. Ez az volt amikor szakítàsi szàndékkal beszélni akartam vele, de megint összeveszett velem a sajàt kis képzelgései miatt miszerint megcsalom. Majd eltűnt egy éjszakàra. Mikor visszajött, könnyek között térden csúszva könyörgött bocsànatért amiért ivott és összefeküdt valami csajjal egy buliban akinek a nevét se tudta. Akkor szakítottam , ő közben felàllt, és felpofozott, mondvàn őt egy nő se dobhatja. Èn visszaütöttem, aztàn még veszekedett egy sort, hogy ne merészeljem elhagyni, úgyse kellek majd senkinek, tönkreteszi az életem, öngyilkos lesz. Otthagytam. Utàna fél évig zaklatott smsezett telefonon, amíg szàmot nem cseréltem emiatt. Pàr éve megtalàlt facebookon... panaszkodott hogy alig sikerült mert màs lett a nevem, nagyon magànyos, jöjjünk össze stb marhasàg. Közöltem vele, hogy boldog vagyok a férjemmel és szakadjon le rólam. . Làm csak visszanyalt a fagyi. Ő nem kellett senkinek, nem én. Ha ő lenne az utolsó a földön akkor is inkàbb egyedül halnék meg. Aztàn letiltottam. Lényegében ennyi.

Alamuszi nyuszi nagyot ugrik.

A ferjem vilageleteben azt csinalt,amit akart,horgaszni jart napokra,haverokkal,en adfig egyedul a gyerekekkel.Eljart a kocsmaba is,de nem volt agressziv reszeg.Konyorogtem,hagyja abba,nem tette,duhomben azt mondtam,menjen,keressen egy masik not ,aki ezt elturi,es valjunk elAzt mondta,ugyan kinek kene o....

Egyszer elzavartam a pialas miatt,akkor megfogta a karom erosebben,mert veszekedtem vele...,egy hetig a haverjanal lakott..

Aztan kicsit jobb lett,majd derult egbol a villamcsapas...

Meg O CSALT MEG ENGEM...

Nekem lett volna ra okom,megse tettem...bezzeg megis kellett valakinek...

Egy haverja elettarsa regota szerelmes volt bele,vele...a no szerint en kergettem a karjaiba,o nem is iszik,csak amennyi jolesik neki...stb..

Mindegy,hosszu...

Lenyeg,h nem valtunk vegul el,pedig akartam...ezutan megvaltozott,leszokott lassan a piarol is,ujrakezdtuk ,sokkal jobb lett a hazassagunk,mint regen...csak a no nem akart leszakadni rolunk sokaig zaklatott...

De ez megint egyadik tortenet...

Tanulsag...ne bizz senkiben,legy resen...mert a villam barmikor levsaphat,mikor nem is varod...

De neha ez a villam megvaltoztat mindent...

mi 18 éve voltunk házasok mikor a feleségem félrelépett,

volt vita meg minden ami ezzel jár, 2 gyerekünk is volt/van,

megpróbáltuk, hogy helyrehozzuk, változtatunk.

Több mint 1 évig sikerült is elég jó volt minden, de aztán a feleségem elmondta, hogy ő ezt így nem bírja tovább.

Azt mondta, egy idő után ugyanúgy elkezdett csak interneten meg telefonon beszélgetni a volt szeretőjével, aztán hónapokkal később 1x találkoztak beszéltek újra, majd rá pár hétre mondta, hogy ő még 1x nem akar megcsalni, ő már nem olyan boldog és nem tud így együtt élni velem, nagyrészt a gyerekek miatt csinálta, és próbált boldog lenni annak látszani....

De...nem bírta tovább.

Így elváltunk.

Utolso,sajnalom...

De azert te adtal magatoknak egy eselyt ezt sose band...

De meg o nem birja igy tovabb?? Megha te mondtad volna,h nem birsz tullepni rajta stb...birom az ilyet..:(

Mi lett aztan osszejott megint a szeretojevel?

Igen, ennek 3 és fél éve már.

Együtt élnek azóta.

Ó nyugi nem sajnálom.

Elég hosszú sztori a miénk, de talán már réges régen el kellett volna válni...már 2 év után...

Arra kellett rájönnöm,hogy a sok régi magyar közmondás sajnos nem véletlenül maradt ránk az évszázadok során.

A feleségemben 100%-ig megbíztam,pedig szinte csak férfi barátjai,munkatársai voltak.A barátnői is mindig kérdezték,tőle : a férjed nem féltékeny?

Sose voltam igazán az,pedig gyönyörű volt,és mindenki többet szeretett volna tőle a szimpla barátságnál,utólagos saját bevallása alapján is.

Mondták nekem,hogy "addig jár a korsó a kútra,amíg el nem törik",de én csak legyintettem.Az én feleségem nem olyan,mi inteligensebbek vagyunk a sok egymást csaló embertől.

Aztán az egyik barát csak közelebb került hozzá,és kétszer lefeküdtek .

Amikor már kezdtem érezni,hogy valami nincs rendben,egy beszélgetést kezdeményeztem a hűségről.

Ő azt mondta,hogy soha nem tudna egy párkapcsolatban megcsalni valakit,előbb szakítana és csak utána lépne új kapcsolatba.Ez megnyugtatott,de nem kellett volna,mert amikor ezeket a szavakat mondta,már terhes volt a pasitól.

-Nőben és kutyában nem lehet megbízni!--

"Alkalom szüli a tolvajt!"