Sikerulhet egyszer elfelejtenem, hogy t csaltam a párom, vagy örökké lelkifurdalásom lesz?

Én biztos, hogy elmndanám. Mert fordított helyzetben is ugyanezt várnám el. Szóval ha a párom csalna meg engem, és beismerné (és bánná), akkor nem 100%, hogy szakítanék, átgondolnám.

De ha véletlenül derülne ki később, akkor ott hagynám, mint a pinty. És mivel én ezt elvárom a másiktól, rám ugyanez vonatkozik.

Egyébként van értelme együtt maradni? (csak mert megcsalás és megcsalád között van különbség).

" Sokan akkor jönnek rá,hogy a partnerük az igazi amikor mással is voltak már."

Jajj Istenem, hagyjuk már ezt a hülyeséget. Ezt tipikusan azok az emberek mondják, akik ki akarják magyarázni magukat és nem vállalják a következményeket. Ha szeretné a partnerét, akkor nem csalná meg, mert egyszerűen képtelen lenne rá, ez ilyen egyszerű. Aki megcsalja a másikat, annak abban a pillanatban az a fontos, hogy jól érezze magát, nem törődök a következményekkel, csak magára gondol, és a párját leszarja. Tudom miről beszélek, átéltem. Megcsalt a barátnőm, a padlóra kerültem. Bosszúból vissza akartam csalni, és amikor ott lett volna a lehetőség, egyszerűen képtelen voltam rá, mert nem magamra, hanem a barátnőmre gondoltam még akkor is.

Úgyis kiderül, hiába lapítasz. Először az lesz gyanús neki, amikor megérzi, hogy terhet cipelsz. Ezt nem fogod tudni sokáig rejtegetni, hiába is próbálkozol. A gyanúja erősödni fog idővel, ahogy egyre jobban felőröl a lelkiismereted, majd egyszer csak azon kapod magad, hogy mindketten tudjátok majd, de nem mondjátok még ki. A kapcsolatodnak már vége, csak neked még nem esett le.

Magam részéről, remélem, hogy életed végéig szenvedni fogsz ettől. Nincs mentség a hűtlenségre, ha pedig azt gondolod, hogy igen, akkor kérdezd meg a párod véleményét is erről, miután kitálaltàl neki.

Nem az számít, amit mi mondunk, hanem az, amit majd akkor ő.