Miért alakult ki a társadalomban, hogy a megcsalás egy olyan irdatlanul borzasztó dolog?

19#

Alapvetően tévedés azt állítani, hogy nem tudja valaki irányítani az érzelmeit. (Kérdezz csak rá az örök szüzeknél!)

Ezer dolog van, ami ha kiderül a másikról, abban a pillanatban lesz láthatatlan a másik nem számára. Csóró, munkanélküli, börtönviselt, alkoholista, anyuval él 30 évesen és még szűz. ;) Egy elég, és ott le is zárult a nagy románc.

Pont az ne lenne irányítható, csak az az egy, ha valaki foglalt? Ugyan már! Csak van, akinek a foglalt (csaj/pasi) tabu, van akinek nem.

Ugyanez fordítva. Ha valaki házas/foglalt, akkor is tud uralkodni az ösztönein. Aki direkt kajtat az után, aki izgatja, az félig már félre is dugott. Csak még magának hazudik. Miért? Mert pontosan tudja, hogy egy utolsó mocsok, ha megteszi. De nem képes elfogadni, hogy "igen, én egy hűtlen, gyenge xar alak vagyok". Megy a szerecsenmosdatás, hogy "nem jó a kapcsolatunk, csak törődésre vágytam".

#19

Akkor mivel ilyen nagy együttérző vagy,vedd figyelembe,hohmgy az a bizonyos "tanulás" a másik ember kárára megy. Azt nem tekinted rossznak? Az az ember megérdemelte,hogy megcsalják a tanulság kedvéért? Szerintem nem. Ezt sződd bele a gondolatmenetedbe.

Én nem mindig vagyok jóban magammal,a párkapcsolatom sem mindig egyszerű. Na bumm. Mégsem megyek félre senkivel sem. Miért? Mert eldöntöttem. Mert gerinces akarok lenni. Ez itt a nem mindegy.

Ha pedig nem tudod irányítani a saját érzelmeidet,akkor valóban gondok vannak. Ha valaki beszól azt megcsapkodod mert mérges vagy? Ha valaki felbosdzant ordítasz a tömeg közepén? Nem hiszem. Megállod,mert tudod,hogy nem ez mozdutja előre a dolgaidat. Ahogy ha valakivel komoly párkapcsolatban vagy es a megbeszéltek alapján nem nyitottkapcsolat,akkor ha belezúgsz másba azt normális ember módjára közlöd vagy szakítasz vagy megállod. Ha valóban nem vagy erre képes,akkor kezdj elgondolkozni miért nem tudsz civilizált emberként élni.

Azt hogy kibe szeretünk bele, nem lehet irányítani :) Le tudod tagadni és nem foglalkozni vele, de attól még ott lesz. Nem fog elmúlni a vágy. Nem a csapkodásra, az agresszióra értettem, hanem a szerelemre. Ha valakit kedvelsz, akkor kedvelsz. Ha valakit utálsz, akkor utálsz. A szerelmet kontrollálni nehéz. Hazudhatsz róla magadnak, de minek? Ha egy házasságban vagy kapcsolatban már bejönnek ezek az érzések, ott gond van, csak a legtöbben eltemetik, viszont attól még nem tűnik el! Szerencséses esetben tud uralkodni magán, de épp ez az, hogy alig tudnak. :) Szerintem nem kell megvetni őket, a kérdés is az elítélésre irányul. Nem tehet arról, amit érez.

Nyilván közölni kell vele, ezt mondtam. Csak nem mindenki képes kezelni a gondokat. Talán a megcsalás utáni következményekből tanul és annyival is tapasztaltabb lesz hogy nem követi el ugyanazt a hibát. Mivel nap mint nap történnek megcsalások, ezért jó sokan nem tudnak civilizált emberként élni. :)

Az oké, hogy te eldöntötted, a saját elveid szerint élsz és nem csalod meg a párod, hanem megoldjátok a problémákat, már ha tudjátok, ez lenne a normális. De egyesek nem megy. Most mit lehet velük csinálni? Talán majd egyszer kialakítanak egy normálisabb életvitelt, de akkor sincs joga az embereknek elítélni őket. Nem az ő életük. Nem kell bántani őket. Sajnálni sem, csak megérteni a helyzetüket. Mindkét félnek nehéz, a megcsalt általában ártatlan és nem tehet semmiről. Valamilyen szinten a kárára megy, de ne legyünk már álszentek, két emberen múlik az esetek többségében minden.

Semmi értelme sincs, rossz dolog a megcsalás, annyival egyszerűbben meg lehetne oldani, azonban nagyon bosszant, mikor jön a csorda, és egyből letámadja szerencsétlent.

Számomra a hűség becsületbeli ügy. Hű vagyok akkor is, ha nem szeretem a másikat, nem tudjuk megoldani a problémákat, és szakítunk.

Megcsalni valakit nem kellemes dolog. Mindenki maga döntse el, számára belefér-e. Megértem a motivációját sok olyan embernek, aki megcsalja a társát (pl. ha rongyosra járatja a száját, hogy nem érzi jól magát a kapcsolatban, és a másik nem is foglalkozik a problémával), de nem helyeslem a tettet. Sokszor a megcsalt fél kapja (vagy nem) a jeleket már korábban a másiktól, csak lehet, nem érti, nem foglalkozik vele...

Ha engem megcsalnának, azon gondolkodnék el, ÉN hogyan járultam hozzá a helyzethez? Persze nekem van önkritikám és először magamat vizsgálom meg...aztán a másikat, aztán a kapcsolatot.

Miért? A szexualitásban, minden meg van engedve, elfogadott. Egyéjszakás, szexkapcsi, gruppen, stb. Minden héten, bulizol, 1-1 buliba, akár több pasival dugsz, kiéled magad és kész:)

Az embereknek, azért szükséges egy biztos pont, amit lehet misztifikálni. Amitől indulhatnak, jó, rossz ember valaki.

Ez a szó, cselekedet, a megcsalás:)