Lányok kinek volt itt nem független pasival dolga? Mennyire zavart vagy izgatott a dolog?

Mert ez abban az évben kb február-június között tartott és júniusban véget ért az egyetemi félév. Ő elment a nyárra haza a szülővárosába, én meg kimentem a nyárra külföldre dolgozni.

Aztán megszakadt a kapcsolat a nyáron hogy távol voltunk egymástól, ősszel pedig nem kerestük újra egymást. Kicsit bántam, meg sokkal később írta amikor egyszer beszéltünk facebookon, hogy ő is sajnálta, de így alakult és már túl voltunk egymáson + sosem voltunk egymásba szerelmesek.

Volt!

Tudtam, hogy nős, de ez nem különösebben izgatott. Csak egy buta téma kapcsán kezdtünk el beszélgetni.

Majd, egyre többet beszélgettünk. Itt, velem, kiélhette a fantáziáját. Beszélgettünk, elmesélte a napjait, hogy hiányzik neki a szex. Hogy szereti a feleségét és a gyerekeit, de, már nagyon keveset szeretkeznek.

Fantáziálgattunk, szexcseteltünk. Senkivel nem cseteltem még ilyen jót, és ilyen hosszan, mint anno vele.

De, amint azt éreztem, hogy túlságosan kötődni kezd, befejeztük a beszélgetéseket.

Lehet, hogy nem volt helyes, sőt biztos, mivel ő nős volt. De, sosem találkoztunk és ezt, mindketten elfogadtuk. Még igazi képcsere sem volt, csak arc nélküli.

Őszintén bevallva, néha hiányoznak a beszélgetésink.

Szerintem, azóta már félrelépett valakivel, bár remélem, hogy esetleg rendezte a viszonyát a nejével.

Még neten keresztül is érezhető volt, hogy mennyire vágyik egy kis figyelemre, tiszteletre, gyengédségre, erotikára.

Szomorú, hogy valaki pont ezeket, egy házasságban nem kapja meg.

Szexchateltünk csak.

Izgatott és zavart is.

Undorodtam magamtól és most is undorodok.

Nem értem miért baj az, ha valaki egy cseten kiéli a vágyait.

Természetesen CSAK addig, amíg ez nem megy a való élete rovására! Nyilván azért teszi, mert hiányzik neki valami, és ezzel kompenzál, de véleményem szerint, ha a cset miatt nem hanyagolja el a párját, családját, kutyáját, macskáját, addig nem tarom rossz dolognak! mondom ezt úgy, hogy volt részem csetes, és való életes "felhúzós" beszélgetésekben, de egyik dolgot sem követte cselekvés a megbeszélteket!

Én ugyan férfi vagyok de had szóljak hozzá.

Olvasom a megjegyzéseket, és alapvetően a többség rossznak ítéli meg a dolgot, pedig lehet "jó" oldala is. Nekem is volt viszonyom férjes asszonnyal, de megromlott a házassága, és saját bevallása szerint átsegítettem a válás nehézségein. Ha azt mondja megpróbálja a férjével újra, félreállok. De látni hogy milyen letörten fáradtan és szomorúan érkezik, és mennyivel vidámabban távozik, nekem is jó volt neki is. De nézzük a felvázolt felállást. Alapvetően én sem vagyok a megcsalás híve. Lehet hogy az előzőleg leírtak miatt, de nekem is sikerült kifognom egy olyan feleséget, aki alapból sem érdeklődött túlzottan az intimitás után, de amikor megkapta mind azt amit akart (házasság, gyerek) gyakorlatilag végleg megszűnt az érdeklődése. Ha van is valami akkor az kb. olyan mintha egy kevésbé élethű szexbabával csinálnám. Többnyire csalódás az egész. Elhagyni nem akarom mivel nem hiszem hogy egyedül képes lenne túlélni. Talán elkényeztettem. Nincs ambíciója nincs célja (hiszen elérte amit akart), csak úgy "van". Elutasít minden az intimitáshoz kapcsolódó dolgot, (filmet, könyvet, tanfolyamot, játékokat) mert azokat "csak ku*vák használják, és beteges undorító férfiak" szóval nem kapok szinte semmit általában egy filmvígjátékban ő a papírral rendelkező nemfeleség, de attól még a gyermekem anyja, és felelősséggel tartozom érte, értük. Nem akarom megcsalni. Sajnos azonban a könyök ízületeim kezdenek tönkremenni, szeretem, de folyamatosan csalódott vagyok. Ezért rászoktam a dohányzásra és az ivásra. Mindenféle dologgal tolom le magamban a tesztoszteront, hogy túléljek. Ezzel gyakorlatilag az öngyilkosság egy hosszadalmas legális formáját hajtom végre, csak azért, mert ellentétben a többi pasival nem tudom Őket hátrahagyni. Innen nézve ha lenne hozzá talán merszem? bátorságom? gyomrom? és találnék egy nőt aki nem akar elszakítani tőlük, csak kölcsönösen megadnánk egymásnak amire vágyunk, az jó üzlet lenne, és én nem 10 éven belül halnék meg hanem 30~40 év múlva. Ő szeretetet, szexet akarna, én pár órát egy rendes lakásban, egy kedves nővel aki vágyik rám és arra amit adhatok érzelmileg és testileg. Mondjuk aki nem akar "teljes állású" pasit, mert a karrierjére vagy akármi másra koncentrál.

Amikor a szeretett nődnek bókolsz és cserébe azt kapod, hogy "te vagy hülye vagy, vagy vak", amikor simogatnád, és azt kapod "most én mutassam meg hova kell tenni?" akkor nem érzed igazán férfinak magad. De a családért maradsz, mert egyébként el vagy vele mint a befőtt, ugyanis amíg nem akarsz tőle túl sok érzelmet, addig semmi gond. Kivéve ha sikerül kiborítani mert akkor bizony jön a hideg és meleg... De napról napra kevesebbszer mosolyogsz, sokat tűnődsz azon milyen lenne 90-nél 12 fokkal elfordítani a kormányt és megtartani amíg tudod... Szóval lehet hogy az az adott nő akit ti lenéztek, életet és házasságot ment. Mert a felelős férj és apa minden biztosítást megkötött és kifizetett, tehát ha elpatkol a család ugyan elveszít egy férjet és apát, de anyagilag bebiztosított életet folytathat. És ugye míg a halál el nem választ...

17:

Plusz ha férfi vagy és megcsalsz, akkor nem szabad más nőt teherbe ejteni.

Ha pedig nő vagy és megcsalsz, akkor nem szabad más férfitől teherbe esni.